Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)
a művükben található a legtöbb fantasztikus, helyenként krimiszerű elem (kémjelentés sült halban, lopás a British Museumban, egy angol titkosrendőr hajszája a főszereplő ellen), és egyedül ebbe szőttek a szerzők szerelmi szálat is. A korábbi regényekénél szerteágazóbb földi cselekmény mellett itt is a világűrben élő értelmes civilizációkkal való kapcsolat áll a regény középpontjában. Bihari Attila magyar csillagász a réges-régi Aster-legenda hatása alatt megfejti a kozmikus katasztrófa áldozatává lett Aster bolygó megmenekült népének üzenetét, háromszáz évre hibemáltatja magát, hogy a 2200-as évek földi űrhajózási technikájával felkeresse a hajdani Aster-lakókat, sőt segítséget nyújtson az egykor kettészakadt nép egymásra találásához. Az izgalmas cselekménybonyolításon túl itt is olvashatók fejtegetések általános tudományos és etikai kérdésekről (nevelés, testkultúra, asztrológia és asztronómia, ókori írások megfejtése), az emberiség jövőjéről, a kulturális, erkölcsi elmaradottság és a technikai fejlettség ellentmondásáról. ,,Áz emberiség ... a Kánaán határához ért. De újjá kell születnie, hogy méltó legyen a Kánaánra" — írják a XX. századról. „... folytatható-e az az út, amelyen a technikai forradalom indította el az emberiséget?" — vetik fel másutt —, hiszen egyaránt lehetőség nyílt a jólét, a teljes biztonság megteremtéséhez, de megszületett az egész emberiség elpusztításának a lehetősége is. А ХХШ. század utópikus társadalmába vetítik vágyaikat az emberiség jövőjével kapcsolatban: „elérkezett a népek testvéri szövetsége", a Világállam élén álló Földtanács dönt sorsdöntő kérdésekben. A legfontosabb eseményekről a Föld valamennyi lakója azonnal értesül a televízión keresztül. Nagy szerepe van a felelősségteljes tömegtájékoztatásnak. (Az Üzen a nyolcadik bolygó című regényben is fontosnak ítélték a népszerű ismeretterjesztést: a Szelén űrhajó kilenctagú legénységének egyike újságíró.) Fontos, emberformáló szerepet szánnak a humán művészetnek is. Mindhárom regényben hangsúlyozzák, hogy a Kozmosz értelmes lényeivel csak a fizika és matematika nyelvén lehet kommunikálni (Bihari Attila kozmikus szótárt is szerkeszt), Aster ógörögökre emlékeztető, derűs, kiegyensúlyozott lakói mégis Beethoven Sors-szimfóniáját sugározva tudatják, hogy jól ismerik a földlakókat. Az egységes világállam és világnyelv megteremtése nem a nemzeti kultúrák ellenére történik: ,,... az irodalom, a költészet soha nem tudott elszakadni a nemzeti nyelvtől. S ha ma bensőséges kapcsolatba akarunk kerülni a világgal, ugyanúgy az anyanyelvű irodalomhoz fordulunk, mint több száz évvel ezelőtt élt őseink tették" — hangzik el 2250-ben. Mindhárom regényben hangsúlyozzák, hogy az értékeket, a szépségeket át kell menteni az eljövendő évezredek számára. ,,A szépség a legjobb orvosság. ... mindig újjáteremti az embert" — olvasható például Az ellentmondások bolygójában. Nagyobb nyíltságra, bizalomra, sőt szeretetre intenek az űrbeli kapcsolatok megteremtése során. Arra is felhívják viszont a figyelmet, hogy a Föld belső problémáit, ellentmondásait csak az emberiség oldhatja meg, nem várhat segítséget a kozmosz más lakóitól. Tudományos fantasztikus regényeiknek alig volt kritikai visszhangjuk. Az Aster-ről is csupán a Pest Megyei Hírlapban olvasható egy cikk, amely a regény cselekményességét és humanizmusát dicséri elsősorban. 50 Az Aster után nem jelent meg több közös tudományos-fantasztikus könyve Kulin Györgynek és Fábián Zoltánnak, bár levelezésükben több ízben említik, hogy készül egy Ikaruszról szóló munkájuk, amelynek megírásában azonban Fábián Zoltánnak alig van ideje közreműködni. 51 572
