Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Tóth Tibor: Törös László (1898–1986)

Ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amely Tőrös László nagykőröi irodalomtörténeti kutatásainak kulcspontja. Tőrös László egész életében hadakozott az ellen a hagyományos felfogás ellen, hogy Arany nem érezte jól magát Nagykőrösön. Az irodalomtörténet korábban egyértelműen ezen az állásponton volt. Tegyük hozzá, Arany jó néhány itt írt leveléből joggal lehet erre következtetni. Tőrös László igyekezett megcáfolni ezt a véleményt. Többek közt ezt írja: „Arany kedélye nagykőrösi tanársága első felében széles skálán mozgott. Láttuk: Szilágyi Sándor szerint »jó kedvű, jó humorú« volt. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy ez időszakban három nagy elbeszélő költeményt is írt a víg nemben, melyek halhatatlanságra tartanak számot."

21 E három mű A fülemüle, A bajusz és a Pázmán lovag. Talán Tőrös László következetes harcának köszönhető, hogy a kialakult irodalomtörténeti felfogással szemben maga KERESZTURY Dezső jelenti ki így élt Arany János című könyvében: „Boldogtalanságának mély válságainak azonban inkább színhelye, mint oka Nagykőrös."

22 Békét kínáló jobb kéz ez a mondat? Inkább egy szenvedélyes vita avatott tollból származó lezárása. MÉLTÓ BEFEJEZÉS Sem a tanári pályáról történt nyugdíjazás, sem az Arany János Társaság elnöki tisztségéről való lemondás nem jelentette azt, hogy Tőrös László visszavonul. Életének utolsó pillanatáig terveket szőtt, munkálkodott. Utolsó nagy álma az volt, hogy feldolgozza Arany tanártársainak életművét. Ennek a célkitűzésnek a részleges teljesítése az az értekezés, amely az Arany János Múzeum által kiadott Arany János Tanulmányok

23 című gyűjteményben látott napvilágot Amikora „fél Akadémia"Nagykőrösön lakott címmel. A címben szereplő idézet ARANYnak sógorához, Ercsey Sándorhoz írt egyik leveléből való,

24 s TŐRÖS László a következőket írja a témáról a bevezetésben: „... újabb pontos kutatásaink szerint csak a tanárok között összesen heten voltak akadémikusok Arany idejében".

25 A publikált tanulmányt a hagyaték szerint nagyobb lélegzetű munka követte volna még, erre azonban nem adott időt Tőrös Lászlónak már a sors. Tőrös László egész életművét ismerte el nagyon szépen a Debreceni Kollégium, amikor a fennállásának 450. évfordulójára rendezett országos ünnepségek keretében szobát neveztek el róla az intézetben. A Törös-szoba felavatásán dr. Gaál Botond főigazgató azt mondta, hogy Tőrös László 1923-ban Debrecent vitte el Nagykőrösre. Örömmel tehetjük ehhez hozzá, hogy a Törös-terem létrejöttével egy kis darab Nagykőrös került Debrecenbe, hogy az alföldi kisváros dicsőségét hirdesse Tőrös László egykori alma materében. 543