Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Tóth Tibor: Törös László (1898–1986)

csen olyan kívánsága, amit futva ne igyekeznének teljesíteni."

10 Vagy ezt írja később ugyanott: ,,A szülőnek állandóan szeretetteljes figyelemmel kell kísérni a gyermek otthoni munkáját és magatartását."

11 Ezek a sorok 1936-ban íródtak! A tanulók túlterheléséről szóló cikkben ezt mondja a napi iskolai elfoglaltságok idejéről: „... a gyermeki lélek nem bír el semmi esetre sem napi öt óránál többet."

12 Ha tudta volna Tőrös László, hogy 1989-ben minden gimnáziumi osztályban napi hat-hat órát kell végigülniük a tanulóknak az iskolapadban! Sőt van olyan nap, hogy hetet is! Csak néhány gondolatot idéztünk Tőrös László cikkeiből, de ezekből is jól látszik, hogy a problémákat meglátó modern pedagógus volt, aki már a háború előtt nemcsak az oktatással foglalkozott, hanem a neveléssel is. AZ ARANY JÁNOS TÁRSASÁG A nagykőrösi Arany János Társaság élete az első pillanattól kezdve összefonódik Tőrös László nevével. Igaz, az ötlet, hogy létre kellene hozni a múlt században itt élt nagy költő nevével egy irodalmi társaságot, nem az ő ötlete volt, hanem Dezső Kázmér polgármesteré, aki hivatalba lépésekor így fogalmazta meg ezt a célkitűzését: „Arany János Társaságot Nagykőrösre!"

13 S az is igaz, hogy az 1925. március 22-én megalakított társaságnak Benkó Imre az első elnöke és dr. Gaál László a főtitkára, ám a titkári tisztség s az ezzel járó tengernyi munka Tőrös Lászlóé lett. S ő lelkesen végezte is a munkáját: szervezte az üléseket, az összejöveteleket, és szerkesztette az Arany János Társaság évkönyveit. Mind a társasági ülések, mind a megjelent tizennyolc évkönyv jelentős részét alkotják a város két világháború közti szellemi arculatának. Az utolsó ülést 1944. március 18-án a német megszállás elleni tiltakozásul nem tartották meg.

14 A társaság újjáalakulására csak huszonöt évvel később kerülhetett sor. Ebben az újjászervezésben már döntő szerepe volt Tőrös Lászlónak. Az új alapszabályzat világosan megfogalmazta, milyen céllal alakult meg ismét a társaság: fő feladat „az Arany-kultusz ébrentartása, különös tekintettel Arany nagykőrösi tanárságára, tanártársai emlékének ápolására, a nagykőrösi irodalomtörténet számontartására".

15 Az újjáalakuló közgyűlés, mely 1969. március 25-én zajlott le, túlnőtt a város határain. Itt bontotta ki zászlaját, s innen indult hódító útjára az Olvasó Népért mozgalom, s olyanok ültek az alakuló ülés asztalánál, mint Darvas József, Erdei Sándor, S. Hegedűs László és Fábián Zoltán. Tőrös László a társaság elnöke lett. Nagy tapasztalata, melyet még a háború előtt szerzett a szervezőmunkában, pezsgővé tette az Arany Társaság életét. A legjobb országos hírű előadókat sikerült megnyernie egy-egy műsorra: Jancsó Andrienne, Sinkovits Imre, Mensáros László, Bodor Tibor, Bánki Zsuzsa jött el Nagykőrösre, s igen emlékezetes volt Keresztury Dezső székfoglaló beszéde, mellyel a tiszteletbeli tagságot fogadta el. Tőrös László tudatosan törekedett arra, hogy a helyi hagyományokat is gondozza. Külön estet szervezett Váczy Ferencnek, az egykori nagykőrösi tanítóképző igazgatójának a tiszteletére, s korabeli zenei felvételekkel színesített műsort rendezett Márton Barnának, a híres karmesternek az emlékére. Az Arany János Társaság mindig Tőrös László szíve közelében volt. Ezért is szavazta meg a közgyűlés számára az örökös tiszteletbeli elnök címet, amikor idős korára való tekintettel lemondott az elnöki tisztségről. 541