Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Móricz Zsigmond és Leányfalu

Móricz Zsigmond 1927-ben a ház előtt (PIM 2536) néhány perc múlva apánk, úgy, ahogy volt, nyári ruhában ment a feltűzött szuronyok előtt... A falu közepén egy nagy kert vaspántos magtárában volt a börtön. Az ajtóban csendőrök álltak, de az a nagy hőség miatt nyitva volt. Apám kijött az ajtóig hozzánk, mosolygott, nem volt felizgatva, csendesen csitította anyámat, aki szintén nem sírt. Halkan beszéllek egy pár szót. A magtár zsúfolva volt ismerősökkel. Fél Leányfalu fiatalsága, paraszt, iparos, a legjobb ismerősök, mindenki ott zsúfolódott. ... Úgy emlékszem, két éjszakát töltött ebben a csűrben, harmadnap hajnalban átkísérték Szentendrére."

13 „... letartóztatása nem volt félelmetes, inkább természetes. Őt nem bilincselték meg, nem bántotta senki, se Leányfalun, se másnap Szentendrén. ... Nem történt vele más, mint ami ahhoz szükséges, hogy a maga bőrén érezze és megírhassa az ország akkori problémáit. Egy hét múlva hazajött."

14 Ezután hónapokig nem mozdult ki Leányfaluból. Itt keltezte 1919 decemberében Misanthrop című költeményét is: ,,... De én a fáklyát meg nem tagadom ha köd van, ha vihar: a fáklya szent." A következő, nyomasztó időszakban került sor többek között a leányfalui ház festésére, mázolására is. Ekkor kapták az ablakkeretek, a verandaoszlopok, az oromdíszek a helybeliek számára szokatlan napraforgósárga színüket, Holies Janka kedvenc színét.

15 487