Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

én természetesen helyesléssel fogadtam: elolvasta nekem múlt vasárnapi (Vásári alkalmi) predikáczióját, mely ép oly tartalmas, szabados és kifogástalan volt, min a kiváló férfi minden szava, írása s egész egyénisége. És ezután nyugalomnak adtuk magunkat. Másnap, április 27. kén, a kiszabott program szerint, reggel 8 órakor templomra harangoztak. A mint üresek voltak tegnap az uttzák, hogy csak a hazasietők jártak rajtok s egy két kíváncsi lézengett, oly zsúfoltságig tele volt a templom ma, hogy gombostűt sem lehetett volna leejteni benne sehol. — Sohasem éreztem jól magamat a Körösi templomban. A mily hívogató, kecses, barátságos a temetője, oly rideg, kedvetlen, barátságtalan a temploma, belseje iromba oszlopokkal, alacsony boltozatokkal, homályos ablakokkal, a melyek egészen oly nyomottá teszik, van eléktelenítve, a nélkül hogy a középkor dómjainak rejtelmes homályát vagy méltóságát legkevésbé is éreztetnék. Nem tudom népe rideg szellemét fejezi-e ki, vagy a templom hatott a szellem ilyetén fejlődésére? A gyülekezet éneke után Kovács L. lelkész, mondott alkalmi imát; — tűzi lárma ijedelme idézett elő pillanatig zavart, de az csak hamar le csillapodott. A tanító-képezdei énekkar szabados éneke után az Úrasztalától mondtam el beszédemet, helyi és személyi vonatkozásokkal kezdve, s ereminiscentiákkal adva melegebb hangulatot, a feddésektől nem ment taníttatásnak. Méltánylással emelve ki az iskolákra — úgy az elemeikre mint a gymnáziumra ezelőtt 40 évvel — s azóta is tett áldozatokat, figyelmeztettem nem csak azok elégtelenségére az egyre növekedő szükséglettel szemben, de főleg az áldozó készség s az alapító szellem meg lankadására s itt sokaknak talán a legtöbbjének, nem tetsző igasságoknak adtam kifejezést. — Azok igazságát el is ismerték — mondták legalább — de fogják-e erősíteni tettekkel? remélni is alig merem. A beszédet, imát, áldást, ismét tanítóképezdei ifjak szabatos s erőteljes éneke követte, s ezzel a templomi szolgálat véget ért. Most a gymnaziumi épületben lévő nagy — egyháztanács — terembe mentünk, hol a bejelentett küldöttségek tisztelgését kelle fogadnom. Ezekben kulminált a fogadtatás ünnepélyessége, a képzelhető legkimértebb szabatossággal, kifogástalan formákban. Valóban a formák kifogástalan volta — s teljes uralma: a nagy körösi egyháznak, minden mások felett kiváló jellege. A presbitérium élén s annak neviben Filó L

I. Lelkész, majd Farkas Elek főgondnok, — a városi hatóság nevében Póka Kálmán polgármester üdvözölt, a főgymnasiumi tanárkart Ádám Gerzson, a képezdeit H Kiss Kálmán igazgató, az elemi tanítókat Hajdú László, a gyakorló iskola tanítója vezették beszédeikre, megfelelően igyekeztem vissz hangot adni. Díszebéd, az egyház által adva, várt egy órakor a városi vendéglő nagy — valóban díszes termében, hol mint egy 90-en gyűltek össze a város teljes intellegentiája s módosabb birtokos gazdái, s iparosai köréből. Pontosan kiosztott felköszöntők (úgy nevezett hivatalos tosztok) élénkítették a jól mulató társaságot. Délután 3 órakor innen egyenesen mentünk a főgymnasium — s onnan 5 órakor a tanító képezde látogatására. Ez intézeteket egy előbbi évben már tüzetesen megvizsgáltam, de meglátogatásukat, bár ezúttal arra több időt nem szentelhetek s nem is tekintettem speciális czélomnak — elmulasztani nem akartam. A gymnasiumban, a tanárokkal barátságos beszélgetés után, а Ш. VI. és VIII. osztályokat látogattam meg, egy-egy félórát időzve mindenükben, s foglalkozva mindenütt az épen órarendenen lévő tárgyakkal, kihallgatva a felele* tekét, kérdéseket intézvemeg.- A preparandiában előadást nem hallgattam, csak az összhangzatos éneket, egyes növendékek orgonajátékát, az után az előbb elégtelen s alkalmatlan épület új, kiegészítő részének folyamatban lévő építését szemléltük meg. Az új épület, az előbbivel össze nem függő külön szárny, ugyanazon telken, alkalmas lesz arra, hogy majd — a régi egészen elbontván — az ennekhelyére építendővel összeköttessék. Itt is végezve, még Ádám G. igazgatót látogattuk meg, ki lábbaja miatt (az egy tisztelgő küldöttséget kivéve) sem az ünnepélyekben sem a hivatalos eljárásokban részt nem vehetett — s ezzel befejeztük az első napot. • 425