Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

község elöljárósága Dr. Feldmann József rabbi-, a polgári iskola tanár-kara, Elefánti József igazgató-, a helyb. járás bíróság, Báthori István járásbíró-, az adóhivatal, Laczkavich László adópénztárnok-, a vallásalap uradalmi igazgatósága, Martinovich Gyula h. főtiszt-, a ref. egyháztanács, a lelkész és B. Molnár András főgondnok-, végre a ref. tanítói kar, Tóth Ambrus tanító vezetése alatt. Mindenik küldöttség szónoka lelkes és szíves beszéddel üdvözölt, mire én mindeniknek hivatásához alkalmazott választ adtam. Délben 26 terítékű díszebéd volt a lelkészlakon, kinek kedves neje, jó magyar gazdaszszonyként, nem csak testi táplálékkal látott el túlbőven s fényesen, de kedvességével s előzékenységével, fiatal leánykái segítségével is még jobban lekötelezett. Ez ebéden egy — különösen kedves — vendég is részt vett. Jött Sárkány Sámuel a testvér ág. hitv. egyház bányakerületi püspöke, ki szomszéd pilisi lakhelyéről e találkozásra szíveskedett átrándulni s részt vett egyházi összejövetelünk ünnepi örömében. A rövid délutánt ismét iskolák (ezúttal hat osztály) látogatása foglalta el: az összes iskolákról végül foglalom össze adataimat s észrevételeimet. Másnap ápril 25-kén ismét a papi lakon volt az előbbi hasonló gazdagságú s elevenségű ebéd 26 terítékkel. A számos felköszöntő közül Makáry r. kath. apátplébánost urat emelem ki, nem azért mert rám köszöntött, hanem mert a lelkes főpap nemes lelke a felvilágosult keresztyén gondolkozása ragyogott ki belőle. — Délelőtt és délután az iskolák látogatását folytattuk és fejeztük be, belefoglalva az egyház saját elemi iskoláin kívül, a város által államsegélylyel fenntartott polgári iskola meglátogatását is. Harmadnap, april 26-kának reggelére a templomi istentisztelet volt kitűzve. Czegléd régi — reformatio korabeli — temploma 1753-ban a r. katholikusok által visszafoglaltatván, helyette a mostani helyén épült új templom. Ez 1835-ben a város nagy részét megemésztő tűzvészben porrá égett, s helyette, egészen új és sokkal nagyobb, sokkal díszesebb épült. E templom, bár eddig is több mint 200000 forintba került, a nagyhírű Hild József műépítész tervei szerint, még ma sincs tökéletesen befejezve. Tornyai és nagy kupolája még most is csak ideiglenes tetőkkel vannak fedve — s teljes befejezése (a már elfogadott tervek szerint elfogadva s elhatározva) még 80000 forintba fog kerülni. Isten tiszteletére azonban már 1871. pünkösd másodnapján felszenteltetett Török Pál püspök által. Én először 1852-ben voltam a templomban, N. Körösi tanár koromban, Szabó Károly akkori lelkész idejében, kit később — némi forradalmi utójátékban, be sem bizonyított, részvétele miatt, — 6 évi várfogságra ítéltek, honnan négyévi szenvedés után (hű neje fárad. hatatlan közbenjárására) kegyelemmel elbocsáttatván, de papi hivatalt viselnie többé meg nem engedhetvén, életét szülővárosában Fülöp Szállásán, csekély vagyonából élve fejezte be. Börtönében angolul jól megtanulva nekem is mint Kunszentmiklósi majd Szabadszállási lelkésznek, szomszédságban s feleségeink után közelrokonságban is jó gyakorolom lőn az angol nyelvben. Akkor (1852-ben) még a templom földe tiszta homok volt, az ülőpadok gyalulatlan deszka, a szószék fából összerótt alkotmány, mozdítható — mert az erősen visszhangzó nagy üregben soká kellett keresni a pontot, amelyről a szó mindenütt meghallassák. — Többször voltam az után e templomban, a Dobos János lelkipásztorkodása idejé; ben; legutoljára pedig — az б temetésén, 1887 február 6-án; mikor én tartottam felette a kitűnő szónok s egyházi bajnok fölött — a predikácziót, a résztvevő nép sokasága, hívei s számtalan tisztelői által zsúfoltságig megtöltött tágas — a debreczeni nagytemplommal vetekedő, a mi egyházkerületünkben páratlan nagyságú, szépségű templomban. Ma szintoly' tele volt ismét. A megbűvölő harmóniájú harangok még meg sem szólaltak, mikor a templom terét a sokaság már ellepte, sőt a harangozás kezdetekor már tele volt a tágas templom minden ülő helye, lent és karzatokon. Mikor beléptünk s az egész gyülekezet felállással fogadott: megható, felemelő kép tárult elém. Annyi ezernyi nép felém fordult arczában, a várakozás s a szeretet és bizalom sugara ragyogott. Az úrasztalát körülvevő díszes vasrácsozat virágfüzérekkel fölékesítve körüle az egyház elöljárói a várost — a Temető 420 L