Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

likusok igyekeztek a segítségnyújtásban. Nagykőrös homogén református mezővárosi közönsége szilárdan tartotta autonómiáját. A nemes város tanácsa — melyben, nemes és nem nemes, s de mindenképpen református cívisek foglaltak helyet feles számban — képes volt elhárítani a birtokjogukat érvényesíteni akaró katolikus földesurak rekatolizációs törekvéseit is. Jól példázza ezt a váci püspökség azon szándéka, hogy Nagykőrös legnagyobb földesurát, gróf Keglevich Gábort megnyerje 1749-ben, rábírva őt egy római katolikus templom építésére, „melynek materiáit oly szín alatt hordassa össze, mintha valamely más profanus épületet akarna építeni".

10 Erre azonban nem kerülhetett sor. Nagykőrösön csupán a vallási türelmi rendelet kibocsátása (1781) segítette elő a római katolikus templom felépítését ellentétben az országos gyakorlattal, miszerint a vallási megbékélés tette lehetővé a reformátusok szabad vallásgyakorlását, s templomuk háborítatlan használatát, harangtorony építését stb. A copfstílusú körösi katolikus templomot 1782—1788 között építették fel, s ehhez a református városi tanács is jelentős anyagi támogatást nyújtott.

11 Cegléden, a törökök kiűzése után, amikor a testületi földesúr, a Clarissa apácarend ismét megjelent, s birtokjogában megerősítést nyert a Neoaquistica Commissiótól 1714-ben, sarkalatos változás állott be. A katolikus földesúr fő törekvés volt a református hegemónia felszámolása, a római katolikusok előtérbe helyezése (a magisztrátust fele arányban alkották a reformátusok és a katolikusok, holott korábban abban kizárólag csak a kálvinisták foglaltak helyet), s földhöz juttatta a peregrinusokat stb.

12 Ennek egyenes következménye lett az, hogy a földesúr visszavette a régi templomot a reformátusoktól 1753-ban — lefokozták az iskolájukat is —, akik egy új templom építésére kényszerültek 1753-ban, de különálló tornyot csak tíz évvel később emelhettek, aminek a templommal való összeépítésére csupán 1792-ben kerülhetett sor.

13 Az 1834. évi nagy tűzvész során e református templom is a lángok martalékává lett. A katolikus földesuraság részéről oly nagyon megsértett ceglédi reformátusság elhatározta egy impozáns, a tekintélyüket mindjobban kifejező új templom építését, amelynek tervezéséhez Hild József neves építészt nyerték meg, aki — a debreceni Nagytemplomhoz hasonlító — mutatós templomot tervezett klasszicista stílusban, amelyet az 1850-es években építettek fel. Míg Cegléden hátrányos helyzetbe került a református egyház, Kecskeméten és különösen Nagykőrösön tovább erősödött. Pl. a kecskeméti református egyház 1830-ban építtette fel a jogakadémia kétemeletes tömbjét, amelyben helyet kapott a bölcsészet és a teológia tudománya is. Nagykőrösön a középiskola mellett tanítóképző kezdte meg működését a XIX. század közepén.

14 A körösi református iskola jeles tanári karral működött a XVIII—XIX. században. A kitűnő tanárok között említhető meg Hányoki Losonczy István, Nánási Fodor Gerzson, Szigethy Warga János s mások.

b Az 1848/49-es szabadságharc bukása után tovább növekedett az iskola tekintélye. Az osztrák önkényuralom beköszöntével a város vezetése, az egyházi és világi testülete megteremtették egy főgimnázium működésének anyagi feltételeit, hogy nyilvánossági jogot kapva, magyar nyelvű iskola maradhasson. Erre a vallás- és közoktatási miniszter 1851. március 7-i 1584: 147. számú, valamint az azt megerősítő, Cs. Kir. Helytartóság 1851. március 21-i 4278. számú rendelete adott lehetőséget: „Azon magyarországi protestáns gymnasiumok, mellyeket — minekutánna a' ministeri tanterv szerént átalakítottak, nyilvános intézeteknek fog a' Kormány elesmerni, a' Cs. Kir tanodái hatóságokkal oly viszonyban fognak állani, hogy szintén úgy a' városi közönségnek, — a' mennyiben t:i: ezek a' nevezett tanodákat saját költségükön tartják fel - mint az egyháztanácsoknak (:Consistorium:) befolyása és, a' hit felekezeti jellemnek megőrzése tekintetéből teljes erejében megmarad. Ugyan azért a' NKőrösi újból szervezendő reform, gymnasiuma is legszorosabb felügyelet 's annak közvetlen vezénylete jövőre is az ottani reform. Consistoriumot fogja illetni..." — szólt a határozat 1851. április 22-én.

16 Ahhoz, hogy nyilvánosságijogot megszerezhessék, „A NKőrösi helv. hitvallású egyháztanács tanintézetének hat gymnasialis osztályát 8 éves gymnasialis osztálya alakítani kívánván, már a jövő évre 404