Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Bárdos József: Arany és Madách
esi cselekvényét... Hogy a fölvett erkölcsi elv, mint feljebb mondók, győzedelmeskedhessek, szükség, hogy valaki küzdjön ellene; s ezen küzdő a színmű főszemélye... Jogcímének kell tehát lenni a főszemélynek, melyre támaszkodhatik... Vigyáznunk kell tehát, nehogy a jogcím erősebb legyen az elvnél... Fordulatában a színmű egészen ellenkező irányt vesz, mint eleje gyaníttatá, mely vagy az erkölcsi bűnnek önkénytes átlátása s azt jóváhozni akarása által történik, vagy azáltal, hogy már-már a küzdő jogcíme látszik győzedelmeskedni az erkölcsi elv ellen.'' 41 1 Azv,,erkölcsi elv" az Úrban megjelent teljesség. Ez ellen lázadnak a mű „főszemélyei". Lucifer-jogcíme, hogy hiányzik „az összhangzó értelem", az, hogy Lucifer (a tiszta szellem, a tiszta tudás) szemével nézve a teremtés értelmetlenség. Másképpen szólva elmondhatjuk, a mű expozíciójában (és zárásában) igen nagy hangsúlyt kap, hogy a világ (természet és társadalom) ellentétek egysége, a harmónia szellem és anyag, erő, tudás, gyönyör egysége. A Hegelt ismerő Madách 42 világosan megmutatja, hogy a teremtett világ mozgásának forrása ezeknek az ellentéteknek egysége és harca. 43 Ez ellen az elv ellen lázad fel Lucifer szellemi és anyagi metafizikus szétválasztásával, és ezt teszi Ádám is, amikor a tudás útjára lépve szembefordul az anyagisággal, és megpróbál elszakadni tőle. Megoldja-e Madách ezt a konfliktust? Igen, láttuk már, a tizenötödik szín második felében egy új harmónia lehetősége jelenik meg. Nézzük azonban meg közelebbről is, tekinthető-e megoldásnak bármilyen szempontból is Éva anyasága. Az elképzelés hátterét jól mutatja Szerb Antal értelmezése: „Logika szerint, szellem szerint, Apolló szerint nincsen megoldás, csak a megsemmisülésben — de az ösztön szerint, a lélek szerint, Dionüszosz szerint »az élet él és élni akar«". 44 Csakhogy ez így nem igaz. Hiszen éppen arról van szó, hogy Ádám számára itt nincs is meg a megsemmisülés lehetősége. Mondja is Lucifer: Lucifer: Ah vége, vége: mily badar beszéd! Hiszen minden perc nem vég s kezdet is? (15. sz. 4005—4006.) Hogy mennyire igaza van (itt is), azt csak bizonyítja Éva megjelenése és híre: Éva: Anyának érzem, oh Ádám, magam. (15. sz. 4024.) Nem az „ördög" bukik itt el, hanem újra, ezúttal legnagyobbat zuhanva Ádám, aki itt luciferibb Lucifernél, ugyanazt képzeli, mint tanítómestere az első színben. Ott Lucifer azt mondta: Lucifer: S egy talpalatnyi föld elég nekem, Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni, (1. sz. 149-151.) Itt Ádám hiszi azt, egy ötlet elég, hogy megsemmisítse a teremtést: Ádám: Megállj! Mi eszme villant meg fejemben — Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának. — (15. sz. 3997. és 4003-4004.) 373
