Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szabó Károly nagykőrösi levelezéséből

[5] N. Kőrös dec. 14. 1859. KEDVES SZÜLÉIM! Kedves Atyám legközelebb vett levele után Kolozsvárra költözésünkre nézve hirtelenében gondolt tervemet mélyebben meggondoltam, s tisztán el vagyok határozva azt tenni, mi körülményeim közt egyedül lehetséges. Ha lehető volna, a legörömöstebb követném Kedves Atyám tanácsát, hogy t.i. Kőröst rögtön elhagyva január 1-sejére Kolozsvárra költözzem. De mint hivataloskodó tanár e lépést sem az egyház sem a kormány irányában, melly illy változást nem engedne nem tehetem. Becsület Kőröstől, hogy félév végével elbocsát, így is Kiss Lajos és az én távozásommal a görög és latin nyelvre nézve épen a legfelsőbb osztályokban támadt hijányt, az érettségkor, nagyon fogja érezni; időközben egy két hét alatt pedig tanárt kapni az én szakomra Magyarországban csak nem lehetetlen. De ha mehetnék is nőmet gyermekeimmel a kolozsvári útnak, téli időkben semmiféle hivatalért, olly állapotban milylyenben nőm van, neki nem indítanám. De nem is indíthatnám, mert Kolozsvárt jelenleg szállásunk sem lenne, csak áprilisban Sz. György napkor fogadnak majd részemre szállást, addig míg a múzeum nagyobbítandó épületében a tisztviselőknek s így nekem is szállást készíttetnek. A múzeum gyűjteményei fenn állíttatnak esztendeig vagy tovább is fel a múzeum épületében, hanem a gr. Bethlen féle házban. S így nekem családostól csak akkor lehet oda költöznöm, mikor szállásom lesz, s azt a legszükségesebbekkel annyira mennyire elláthatom. Különben is Kolozsvárt az én ajánlkozásomban, hogy martius elején egy magam odaköltözöm, igen megnyugodok, teendőimből ami múlhatatlan, t.i. a könyvek stb, biztos helyre hordása és megőrzése tiszttársaim, kik szükség esetén egyik a másikat pótolni kötelesek, a választmánnyal egyetértve megteszik s ha martiusban dolgozni kezdek jövő nagy gyűlésig eleget végezhetek, hogy a közönség is láthasson eredményt. Azért én martius elsejéig mikorra Ida remélhetőleg túl lesz a szülés baján, Kőrösön maradok, s csak akkor távozom Kolozsvárra, mikor őt itt lehető legjobb intézkedés mellett elhagyhatom. Kolozsvárt martius és áprilisban a mit csak lehet megteszem, hogy szállás és bútor dolgában rendbejöjjek. Ida is sokkal örömestebb megnyugszik abban, hogy a legnehezebb napokban vele legyek, itt szükség esetén orvos is lévén; mint hogy az én távol létemben, ügyes bába és orvos nélkül várja a kétes napokat. Kedves Szüléimet azért az ő és gyermekeim minden esetre terhes fáradsággal és aggodalommaljáró ellátásával terhelni nem akarhatom, s hálás köszönettel véve Kedves Szüléim ajánlatát, azt azért sem fogadhatom el, mert nem vehetnem lelkemre, hogy Kedves Anyám gyakran gyengélkedő egészségét az azzal együtt járó fáradozás, sőt megerőltetéssel veszedelmeztessem. Ha Idát veszedelmen kívül tudom, nyugodtan elmehetek Kolozsvárra, reménybe és híve hogy egy két jó emberem s Idának egy két barátnéja lesz, kik családomat egészen magára nem hagyják. A szállás iránt, ha kellene áldozattal is intézkedem, hogy ha nőm mindjárt Sz. György nap tájban nem jöhetne is be, egy két hétig ne legyen kénytelen, ha csak egy két szobából is kivonulni; különben is házi uram Szeles a legemberségesebb ember s ajánlkozott, hogy a szállást addig megtartja részemre, ameddig kívánom. 350