Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szabó Károly nagykőrösi levelezéséből

édesapja, Szabó Mihály református lelkész volt. Debrecenben tanult 1833 és 1842 között, ahonnan Késmárkra távozott, jogi tanulmányok végett. Itt, Hunfalvy Pál hatására, érdeklődése a görög klasszikusok felé fordult. Jogi vizsgáit 1843-ban letette, s joggyakornokként maradt még egy rövid ideig Késmárkon, majd Pozsonyba ment, ahol mint királyi táblai hites jegyző dolgozott. Pozsonyi egyéves tartózkodása idején, 1845-ben ügyvédi oklevelet is szerzett, ám gyakorlatot nem folytatott. Az 1846 januárjában meghirdetett „Tengerre magyar" mozgalom fellelkesítette, és Fiúméba utazott, beiratkozni a tengerészeti akadémiára. Az első év elvégzésekor megbetegedett, s a törékeny ember visszavonult, szüleihez ment Kőröstarcsára. Érdeklődése mindjobban a történelem és irodalom, könyvészet irányába fordult. Toldy Ferenc hívására 1847-ben Pestre utazott, s részt vett a Magyar Tudósok Tára с munka összeállításában. Az 1848. évi forradalom után Békés város tiszti ügyésznek választotta meg, de a hivatalt nem fogadta el, inkább önkéntes nemzetőrnek csapott fel. Részt vett a szenttamási harcokban, s Arad ostromában 1849 tavaszán. A szabadságharc idején főhadnagyi rangot ért el. Az összeomlás után szülőföldjén húzódott meg. Toldy Ferenc javaslatára Gyömrőre került, Teleki József gróf kastélyába, ahol a „Hunyadiak kora" című monumentális mű rendezésében működött közre, s az 1850 és 1855 közötti időszakban egyben a gróf személyi titkára volt. Az 1—4., 10. kötet az ő közreműködésével jelenhetett meg. A munka Teleki József 1855. február 14-én bekövetkezett halálával nem szakadt meg, annak ellenére, hogy Szabó Károly rövidesen eltávozott a grófi kastélyból, s a híres tanárokkal koszorúzott és nyilvánossági joggal felruházott református főgimnáziumba jött tanítani Nagykőrösre.

10 Barta János, néhai irodalomprofesszor, 1983-ban hat darab Szabó Károly-levelet adományozott az Arany János Múzeumnak, amelyek a Nagykőrösön töltött évek alatt íródtak, szüleinek Kőröstarcsára és bátyjának Hódmezővásárhelyre. Ezek szövegét adattárban adjuk közre, külön is citálva belőle, a nagykőrösi állapotokat illusztrálandó, adalékul.

11 Szabó Károly Nagykőrösre érkezéséről is ismerünk egy korabeli híradást. Arany János 1855 augusztusában indult el szeretett barátja, Tompa Mihály meglátogatására a távoli Gömör megyében lévő Hanvára. Itt érte Szilágyi Sándor levele őt, amelyet Nagykőrösről 1855. szeptember 6-án küldött: ,,Nem mondhatod, hogy nem vagyok szorgalmas levélíró. Hanem most csak azért írok, hogy tudj újságot. Szabó Károly megválasztatott a görög nyelv tantanárának. A consistoriumban én proponáltam. S engem küldött az egyháztanács Gyömrőre meghívni őt. Megválasztása fényes diadal volt bizonyos emberek felett.

12 El is fogadta. Schalamony lemondott.. ,"

13 Tehát Szabó Károly Ács Zsigmondot váltotta fel, a görög nyelvi tanszéken, s ekkor már nem volt Nagykőrösön Salamon Ferenc, a tudós történész. Szabó Károlyt Szilágyi Sándor ajánlotta az egyháztanács figyelmébe, s ez azt is jelenti, hogy a tudós tanár „hasonló qualitású", közismert személyiséggel gazdagította a neves tanári kart, amely nyilvánvalóan nem lehetett könnyű dolog, hiszen Szigheti Warga János állott a főgimnázium élén, aki sokoldalú tanár volt ugyan, de nem nyerte meg különösebb szimpátiáját a jeles tanártársaknak.

14 Arany János is örvendett Szabó Károly jövetelén. Sógorának, Ercsey Sándornak 1855. október 19-én írta, hogy „tantestületünk ismét pár új taggal egészült ki, egyike Szabó Károly, a hellenista".

15 Tompa Mihálynak november 4-én írt levelet Arany, s említést tett róla is: „Collegatusunk az elveszett Óbernyik

16 helyett egy jó fiúval egészedért ki: ez Szabó Károly, békés megyei patriótám, ugyan az ki mint hellenista ismeretes az irodalomban, Teleki volt titkárja s a Hunyadiak korának folytatója vagy összeállítója. Excellens gyerek, igénytelen, de talpig becsületes, a mellett mulatságos fiú, kivel öröm lenni."

17 Tompa Mihály november 12-i válaszlevelében röviden csak annyit reflektált a hírre, hogy „Szabó Károlyt ösmerem s üdvözlöm; nagyon derék hogy ő került közétek!"

18 Szász Károly röviddel Nagykőrösre érkezése után jelentős lépésre határozta el magát, amelyről Arany János is megemlékezett a december 22-én keltezett, Tompának írott levelében: „Szabó Károly házasodik Szirákról, most van menyasszonyáért, Szilágyival együtt (ti. 331