Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései
udvarában Hungária címmel a kényszerűségből elvesztett hazájáról készít álombélien gyönyörű számadást. A XVIII—XIX. századi történeti-statisztikai országleírások (Bél Mátyás, Korabinszky János Mátyás, Vályi András, Nagy Lajos, Fényes Elek stb.) már sokkal racionálisabb, praktikusabb céllal készültek, nem minden romantika nélkül azonban. Mellettük megszületett mégis a XIX. század első felében a reformkor termékeként, elsősorban nyugati irodalmi példák nyomán, az „érzelmes utazásnak" nevezett útirajz, amelyik bőséges történeti, néprajzi, honismereti anyagát úgy adja elő, hogy nem is titkoltan mindezt átszűri, átereszti az író szubjektív egyéniségén. Mindemellett pedig a tájban és az információban az érdekeset, a rendkívülit, a meghökkentőt, a régmúlt hagyományát keresi, ezenfelül pedig leginkább azt, ami a nemzeti érzést, a nemzeti kötődést, a hazafiságot erősítheti. Ilyenek Mednyánszky Alajosnak a munkái a Felvidékről (Festői utazás a Vág folyón Magyarországon [1825] és Regék és mondák). Az utóbbi a történeti romantika szép hatása, az ún. várromantika. Még legutóbb is Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra (Bratislava—Budapest, 1979) címmel „szlovákiai" vármondákat tett közzé szép sikerrel. De ott volt Erdélyben Szentiváni Mihály, aki 1837-ben a „Szepsi Csomborok, Szenei Molnárok, Bethlen Mihályok vándorbotját veszi a kezébe" és Gyaloglat Erdélyben címmel maradandó „érzelmes utazást" hagyott ránk. 27 Emlékezzünk rá, Móricz Zsigmond is úgy tudta, hogy „gyalogolni jó". Mindennek a honismertető irodalmi mozgalomnak — amelynek számos képviselőjét itt fel nem sorolhatjuk — a kivirágzása, a koronája Orbán Balázsnak a Székelyföld leírása с munkája. Orbán nagyot lépett előre sok tekintetben, de legfőképpen azzal, hogy a „hazafias utazást" összekapcsolta a fényképezéssel, így lett szülőatyja a magyar fotóművészeten belül egy-két műfajnak. Császár Ferenc a honismertető irodalomban a jó középmezőny sodrában halad főképpen ide sorolható műveinek számával és azzal, hogy alkotó irodalmi életének egész idejében ez a műfaj végigkísérte. Első ilyen munkája A fiumei kikötő I—II. címen jelent meg Pest-Budán 1842—1843-ban. Már maga a téma megválasztása rendkívül figyelemre méltó, hiszen nemcsak arról van szó, hogy Császár jól ismerte tárgyát és ezért vállalkozik az adriai kikötő bemutatására. Fiume kikötőváros az 1807. évi IV törvénycikk szerint, a Theresianum diplomára való hivatkozással Magyarországhoz tartozik, mint corpus separatum. Ám azóta, vagy még korábbról Erisz almájaként lebeg a magyar és horvát nemzeti törekvések célpontjaként, úgy azonban, hogy a magyarok vannak birtokon belül. Császár Ferenc a magyar érzelmű, hazafias városban töltötte életét az 1830-as években. A város vezetése mindenképpen hűséges volt a magyar kormányzathoz, hogy a többnyire olasz és osztrák lakosság nem lelkesedett a horvát aspirációkért, az teljesen természetes. Ha volt is a város társadalmában a magyartól eltérő nemzeti vonzódás, ez csak az olasz risorgimento lehetett, amelyik Itália egységének a megteremtésére vetette elszánt tekintetét. Egyébként a levert szabadságharc után, 1849—1867-ig Fiume lakossága sokat szenvedett az abszolutizmus idején magyar hazafiságáért. Császár körutat tett Itáliában, az erről szóló munkája Utazás Olaszországban címmel jelent meg két kötetben Budán 1844-ben. Ez sem volt minden politikai vonatkozás nélkül, az olasz és magyar Habsburg-ellenes erők a legkézenfekvőbb módon keresték és kereshették egymásban már akkor a leendő szövetségest. A következő honismertető művét a Vág megkapóan regényes völgye ihlette, Vágvölgyi hét tájkép с útirajzát Pesten jelentette meg 1855-ben. A szerkesztésében és kiadásában megjelent művek közül az Aradi vészlapok (Pest, 1842) és a Szikszói enyhlapok (Pest, 1853) irányították rá ezekre a városokra a közfigyelmet egy-egy tragikus tűzvész kapcsán és élesztették a nemzeti összefogás eszméjét. Első munkája, amelyik ismeretterjesztő-közművelődési célzattal jelent meg, a Görög321
