Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

„Földleírás. 1. §. Bevezetés 1. Földleírás, görög szó szerint Geographya az a tudomány, melly földünket írja le. 2. A földleírás közönségesen mathematikai, physikai és politikai földleírásra osztatik fel. A mathematikai (mértani) földleírás leírja a föld alakját, nagyságát, mozgását s áltáljában más világtestekhezi viszonyát. A physikai (természeti) földleírás leírja a föld felületét s a mi azon találtatik u.m. a tengereket, folyókat, hegyeket, köveket, növényeket, állatokat, embereket s.a.t. A politikai földleírás végre előadja, micsoda társaságokban élnek az emberek, micsoda álladalmokat képeznek, micsoda törvényeik és szokásaik vágynak, mellyek az országok fővárosai s.t.b."

u0 A számoláshoz a következő jegyzeteket adta: Sumendi 859 Summa Minnendus 6432 Substrahendus 4221 Differentia 2211 Fac- 128 Multiplicands tores 4 Multiplicator 512 Productum Divisor Dividendus Qoutiens 5 / 6725 / 1345"

111 „Aki jó tentât akar csinálni, vegyen négy icce esővízre kilencz lat gubacsot, három lat bersenyt, három lat vasvitriolt és öt lat gumi arabicumot. Te azonban csak egyet akarsz csinálni, mennyit veszel a gubacsból, bersenyből, vitriolból és gumiból?"

112 A tanulás megkönnyítése érdekében „szemléltetőeszközök" et is készített: „Ennyi tantárgyra nem volt kézikönyv, segítettem magamon a számtani és irályi táblák által, melyek üveg alá zárva lévén mind a hat (! — A. I.) osztály számára tartalmazták egyegy lapon a feladványokat. Ezeket a lapokat csak meg kellett fordítani és minden osztálybeli megtalálta rajta kitűzve teendőit."

113 Az éves tananyagot egyfajta tanmenetbe foglalta össze. Protocollumaiban a következő ismertető maradt fenn: „Magyar nyelven. Hazánk történeteit és földleírását egyszer, mathematikai, physikai és újabb politikai Geographiát kétszer; Természethistoriát egyszer; Közönséges históriát egyszer és Vallástanulmányt egyszer. Deákul. Grammatikán kívül természethistoriát egyszer; Ogeographiát egyszer, a Vallástanulmányt egész kiterjedésében egyszer. Azonkívül minden esztendőben gyakoroltatnak lépcsőnként: deklamálásban, szépírásban, számvetésben, deák, magyar és német fordításokban, német nyelvben, főkép magyar és deák feltevésekben." Az egyes osztályok tananyaga: „Elsőévüek (donatisták) tanulják: Hazánk történeteit elejétől különbféle hazánkból való királyokig. Geographiából austriai birodalom s főkép magyar tartományok leírását; Természethistoriából a növényországot szinte egészen; Vallástanulmányból az ember kötelességeit; Magyar stylistikából a beszéd nyolcz részei megkülönböztetését, tiszta és nagyított mondákat (sentetia), a mondák változtatá„Osszevonás Példáji Kivonás Példáji A Sokszorozás Példáji Osztás Példáji 248