Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

AZ ASZÓDI EV. NYELVTANI ISKOLA ELETE PETŐFI DIÁKOSKODÁSA IDEJÉN Az 1834 előtti aszódi latin iskola belső életéről szinte semmit sem tudunk. Korén István tanárkodásának kezdetétől azonban annál többet. A következőkben tehát 1834-től ismertetjük az iskola életét, irodalomtörténeti fontosságát tekintve pedig különös figyelmet szentelünk az 1835/36., az 1836/37. és az 1837/38. tanévnek. A diákok gazdasági-társadalmi-vallási viszonyai A szülők szerepe gyermekeik továbbtanulásában meghatározó. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az aszódi nyelvtani iskola növendékei milyen társadalmi osztályhoz, réteghez tartoztak, milyen gazdasági viszonyok között élhettek. Mindezt két adatsor segítségével tudjuk megvilágítani, ez pedig az apák foglalkozása és származása. (9. sz. táblázat.) 9. sz. táblázat

75 Az apák foglalkozása 1835/36. 1836/37. 1837/38. tanév diá% az diá% az diá% az kok apa kok apa kok apa száma nemes száma nemes száma nemes Birtokos nemes 4 7 4 6 10 6 Tiszttartó, uradalmi alkalmazott 5 12 — 3 5 1 2 4 1 Állami, megyei tisztviselő 4 10 — 2 4 — 2 4 2 Lelkész 6 14 2 9 16 2 8 14 3 Tanító 7 17 2 8 14 1 3 5 — Gyógyszerész 1 2 — 1 2 — 1 2 — Gazdálkodó, árendás 1 2 — 1 2 — 3 5 — Kereskedő 3 7 — 5 8 — 9 16 1 Mesterember 1 14 34 — 20 35 1 20 35 3 Mostoha (foglalkozása nincs 1 2 2 4 Г 3 5 jelölve) Összesen: 42 4 57 10 57** 13 *A diák elhunyt édesapja volt nemes! **Két tanulónál nincs megjelölve az apa foglalkozása. Korén alaposságának köszönhetjük, hogy ezeket az adatokat ismerjük, amelyek segítségével fogalmunk lehet arról a társadalmi környezetről, ahonnan Petőfi diáktársai származtak, ismereteket szerezhetünk baráti körének eredetéről, továbbá az ő társadalmi hely229