Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája
3. sz. táblázat — Az aszódi ev. tanítók működési ideje 2— 5 évig tanított Aszódon 10 fő 72% 5—10 évig tanított Aszódon 2 fő 14% 10—20 évig tanított Aszódon 1 fő 7% 20— évnél többet tanított Aszódon 1 fő 7 % * * A 21 évig tanító Kádassy János idején vált épületileg is külön az elemi és a latin iskola. Számára tehát már hosszabb távra is perspektívát jelenthetett a rektori állás. Az aszódi latin iskola létezéséről először egy 1766-ban keletkezett összeírás tudósít. 50 Azonban ezt a dátumot nem szabad a tanintézet alapító okmányának tekinteni. Ekkor már működő intézmény az aszódi ev. nyelvtani iskola (ahol latint syntaxisig, történelmet és számtant tanítanak többek között), mégpedig — véleményünk szerint — több évtizede. Már jeleztük, hogy Jakus Lajos szerint — amivel egyébként egyetértünk — a Pest megyei ev. esperesség megalakulása (1727) utáni időben kezdhették meg a működésüket a Galga menti latin iskolák (Ácsa, Aszód). Aszóddal kapcsolatban egy további igen fontos adatra kell felfigyelnünk, amely szorosan összefügghet a kezdetekkel. Farkas András 1728—1731 között az aszódi ev. tanító. Eletéről sokat tudunk. 51 Nagyfalun (Nógrád vármegye vagy Árva vármegye, ezt pontosan nem tudjuk) született 1693-ban. Rozsnyón, majd Eperjesen tanult, ahol Rezik János is tanította. Hivatali állomásai: Rozsnyó, Nyitraszerdahely, Korpona (1715 körül az itteni gimnázium rektora). Ezt követően Necpálon és Kis-Zellőn tanított. Mindkét helyen nyelvtani iskola volt, Kis-Zellőn retorikáig tanítottak. Az 1720-as évek első felében Alsósztregován, a Madách család magániskolájában nemes ifjakat oktatott. Ezt követte az aszódi három év. Az itteni működéséről szinte semmit sem tudunk, csak távozása körülményeit. Farkas András ugyanis szabad akaratából távozott, ám felmondásában kifejtette: azért döntött így, mert Podmaniczky I. János az iskola ügyeibe ismételten beavatkozott. A képlet tehát világos. A müveit, a birtokait dinamikusan megszervező, udvarházat, híveinek és családjának templomot, paplakot, iskolát építő, a gazdasági számításait magyarul, szlovákul, latinul akkurátusan vezető patrónus az iskola ügyeit is saját elképzelése szerint kívánta vezetni, nemcsak az elemi ismeretek, hanem a latin nyelv oktatását is megkövetelte a tanítótól. 52 Meggyőződésünk szerint éppen ezért szerződtette a képzett, a hosszú évek iskolai gyakorlatával rendelkező Farkas Andrást, akit alkalmasnak talált a nyelvtani iskola megszervezésére, beindítására. Igen ám, csakhogy a gyakorlott pedagógus Farkas Andrásnak túlságosan is terhes lehetett az uraság gyámkodása, és ezért inkább visszament Kis-Zellőre, ahol a syntaxison túl poétikát és retorikát is tanított. A pedagógiai nézetkülönbségek mellett lehetett ennek az elválásnak ideológiai oka is. Ugyanis Podmaniczky I. János ekkor már a pietista irányzat képviselője egyházában, míg a Reziknövendék Farkas feltehetően más irányzat hatása alatt állhatott. Az eddig felsorolt adatok egybeesése alapján az aszódi ev. nyelvészeti iskola kezdeteit Farkas András rektorságának idejére tesszük. Az aszódi ev. nyelvtani (latin) iskola tanárai Kádassyt követő latin iskolai oktatók adatainak megvizsgálása további következtetések levonására nyújtanak számunkra támpontot, A kezdetben még tanítóknak (ludi magister), rektoroknak, később tanároknak, professzoroknak nevezett oktatók a következők: 53 Fabricius János 1782—1784 Hlivay Mátyás 1784— 1787 Kádassy József 1787-1803 221
