Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

1840-es évek közepéig a szomszédos Bagón át vezették a postautat, mindez nem rontotta a város jó megközelítését. Mindezek mellett döntő tényezőnek bizonyult a Podmaniczky család hathatós támogatása. Iskolapártoló tevékenységük nélkül az aszódi ev. egyház nem lett volna képes saját erőből létrehozni és eltartani a nyelvtani iskolát. Hagyomány volt két évszázadon át, hogy az aszódi ev. egyház világi felügyelői tisztségét a Podmaniczky család valamelyik tagja töltötte be. Podmaniczky I. János után fia, П. János, majd II. Sándor, őt követte Podmaniczky Lajos, aki 1819—1850 között e tisztség viselője.

27 A világi felügyelői tisztség akkoriban nem formális funkció. A felügyelő a lelkésszel együttmunkálkodva, a peresbitérium segítségével irányította a gyülekezetet. Ennél is többet jelentett azonban az anyagi támogatás, amely a dologi kiadásokban és az egyházi tisztviselők (lelkész, segédlelkész, latin iskola tanítója, kántortanító stb.) javadalmazásában megmutatkozott. Tehát nemcsak az iskola létrehozásában, hanem annak fenntartásában is meghatározó szerepet játszottak a Podmaniczkyak. Az iskola épülete Az egykori latin iskola épülete ma átépített formában látható. Az aszódi ev. egyház a XVIII. század elején, Podmaniczky I. János Aszódra költözésével erősödött meg. A földesúr ekkor építette U alakú kastélyát, amit fiai 1767—1772 között átépíttettek.

28 Az ev. templomot is ekkor létesítették, 1727-ben szentelték fel.

29 A paplakot és minden bizonnyal az iskolát 1719—1720 között építették fel.

30 Azt pontosan nem tudjuk meghatározni, hogy hol, de feltehetően vályogból készült, és az egészen bizonyos, hogy zsindellyel fedték be.

31 Ebben a régi iskolában kezdődhetett meg, az elemi iskolával egy fedél alatt, a latin iskola működése. Ez egyáltalában nem ritka jelenség abban az időben. „A ma megszokott tiszta iskolafokozatokat (elemi, közép- és főiskola) úgyszólván a XVIII. század végéig hiába keressük a magyarországi evangélikusoknál... Tiszta elemi iskola még faluhelyen is kevés volt, mert ha ambiciózus tanító akadt, ott is magasabb tudományt adott elő, vagy ha ezt nem is, de a latint sűrűn megtaláljuk faluhelyen is."

32 Ezt tapasztalhatjuk a Galga-vidék elemi iskoláiban is. így pl. a XVIII. század második felében az aszódi, a galgahévizi, a bagi római katolikus tanítók latint is tanítottak, feltehetően a tanítványaik egy részének.

33 A Ratio Educationis bevezetése után ez a gyakorlat fokozatosan megszűnt.

34 Visszatérve az aszódi viszonyokra, a XVIII. század második évtizedében épített iskolaház hamarosan szűkösnek és korszerűtlennek bizonyult az egyre népesebb és igényesebb mezőváros ev. diákjainak és a syntaxisig tanuló latin iskolások elhelyezésére. Az egyház számadásaiból tudjuk, hogy 1769—1771 között épült fel az új ev. paplak és az új iskola.

35 (Nincsen bizonyíték rá, de nagyon is elképzelhető, hogy éppen ekkor a kastély átépítését tervező és kivitelező Jung József elképzelései szerint építették.) Egymás mellett, hasonló beosztásban és hasonló építőanyagból (a határban bányászott homokkő és a Podmaniczkyak téglaégetőiből származó PA — Podmaniczky Alexander — és P J — Podmaniczky Joannes — jelű tégla) létesült a két épület. A paplak valamivel nagyobb, az iskola arányosan kisebb volt. Mindkét épületet rozsszalmával (zsúp) fedték be. Az új iskolát 1772/73-as tanévben vették birtokba a diákok. Berendezése a következőkből állt: ,, .. szekrény, 5 új szék, 1 karfával ellátott szék, 15 kisebb és nagyobb lóca (pad), 18 zsámoly (palnoca), 2 új lóca támasztékkal, 26 pad kijavítva, 2 db más új lóca."

36 Egy fontos adatra fel kell figyelni: a régi iskolát nem bontották le, hanem éppen hogy kimeszelték, vagyis felkészítették a tanulók fogadására. Lehetségbes, hogy már ekkor, tehát 1772 szeptemberében kezdődő tanévben épületileg különvált az ev. elemi iskola és a latin iskola.

37 214