Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából
hez tartoznak a kezdő tagok, kik leginkább a magyar nyelv szabályai megtanulására irányoznak." 5 A tagok ezentúl rendes és kezdő tagokra oszlottak. A rendes tagok továbbra is szerdán, a kezdők az azt követő pénteken tartották gyűléseiket. így visszakövetkeztetve megállapítható, hogy mivel a XI. gyűlés, a rendes tagoké okt. 31-én volt, előtte 13-án, Petőfi levelének bizonysága szerint már tartott a kétheti szüreti vakáció, így 12-én még megtarthatták a X. gyűlést, a kezdőkét. A IX. gyűlés okt. 10-én a haladóké, a VIII. gyűlés 5-én pénteken a kezdőké, s okt. 3-án, szerdán hozták a határozatot a külön gyűlésekről. A selmeci önképzőkör jegyzőkönyvének megtalálása is igazolná állításunk helyességét. Sajnos, azóta eltűnt, hogy Békés fotója készült róla. Bodolay Géza 1960 körül nem találta a selmeci városi múzeumban, hova állítólag került. Kiss József ott ugyancsak eredménytelenül kereste később. Az Erdemkönyvről is azt írta Martinkó András 1968-ban, hogy a csehszlovák levéltárak átrendezésével egyelőre megtalálhatatlan. Nagyon fontosnak tűnt pedig összehasonlítani A hűtelenhez eredeti kéziratát 1858-tól megismert másolatával. Legtöbbször az Erdemkönyvből másolták le, hol pontosabban, hol felületesebben. Szeberényi Lajos közölte a saját tulajdonában őrzött másolatát, melyet a Semecről távozó Petőfitől kapott emlékbe. Később olyan közlemények is megjelentek a sajtóban, hogy Petőfi versét az Érdemkönyvből „ismeretlen, elég lelketlen ember kiszakította". 6 Kéry Gyula újságíró a Petőfi Társaság megbízásából 1899-ben körútra kiindult, Petőfiereklyék gyűjtésére. 1902-ben a Magyar Salon megjelenteti Kéry Gyula közlésében A hűtelenhez fakszimiléjét, nem közölve hozzá semmi forráshelyet. 7 Közben eltelik hatvan év, s MARTINKÓ András így ír: „Túlságosan átlátszó krimi ez. Arról, ami most következik csak szemlesütve merek beszélni." Kéry Gyulát megvádolja azzal, hogy Selmecen járva kivágta az Erdemkönyvből e költeményt, s Pesten annak másolatát közölte. Az Erdemkönyv eltűnésére és újból megtalálására 1979-ben derült 8 fény. Budapesten megnyílt az Evangélikus Országos Múzeum, s akkor annak dr. Hamrák Béla átadja az Érdemkönyvei és a selmeci Magyar Társaság 1826-ban készült alapszabályait. Hamrák édesapja a selmeci lyceum vallástanára 1919-ig, amikor a megszálló katonaság az intézetet is feldúlta. Ekkor az Erdemkönyvet megmenti, magához veszi, 1920-ban (Csehszlovákiából kiutasítva) Aszódra kerül a gimnáziumhoz vallástanárnak. Senkivel nem közli, hogy nála van a becses emlék, maga akarja visszajuttatni egykori Alma Materéhez, melynek tanítványa volt. Reménye nem teljesült, azért fiára hagyta megmentett selmeci iratait. Az Evangélikus Múzeumban dr. Fabinyi Tibor professzor, múzeumigazgató szíves engedélyével tüzetes vizsgálat alá vehettük az Érdemkönyvet. Megállapíthattuk, hogy A hűtelenhez Petőfi saját kézírásával benne megvan, nem vágta ki senki. Nem kell szégyenkeznie Martinkó Andrásnak Kéry miatt, alaptalanul vádolta meg. Más szerzőtől, így a Szeberényi Lajostól származó kéziratot valóban kiszaggatták a kis könyvecskéből. Az érdemkönyv felirata: A Magyar literal, oskolai Erdemkönyv 1838-dik esztendőtől fogva VII. kötet. A második oldalon olvasható idézet Révaytól: „Minden nagynak apró a' kezdése. Minden idővel s halkal vészen erőt, és gyarapodva terül." A másik oldalon: „Az 1838/39-dik évben összegyűlt tagok válogatottabb munkáik." Ezt követi mindjárt az I. bejegyzés Újházy Lajostól Oct. 8-án dátummal. А П., III., IV bejegyzés Székács Pál 1. éves rhetor munkái. Ebből a Panasz с vers egyik strófáját fentebb idéztük. Dátuma Oct. 26. Az V. bejegyzés a 4. és 5. olalon Petrovich Sándor verse A hűtelenhez. Dátuma Oct. 26. A dátum előtt nem olvasható Selmec, mely a későbbi Petőfi-kiadványokba önkényesen belekerült. Az Erdemkönyv egyetlen kézirata alá sem került keletkezési helye, azért nem található Petőfi költeménye alatt sem Репс. A vers folytatólagosan található a 4. és 5. oldalon, nem úgy mint a fakszimilén, ahol két hasábban egymás mellé másolta valaki. Föléje annak még a Magyar Társaság törvényeit aláíró Petőfi bejegyzését is lemásolta: „16. Petro187
