Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából

Miről is szól az ártatlan diákcsíny, amit a pillanatnyi alkalom szült, s amelyben szó sem volt Petőfi részéről műkedvelő rablóbanda alakításáról? FEKETE Sándor helyesen ítéli meg az ehhez hasonló aszódi kalandot: ,,.. .ezek amúgy sem különböznek a korabeli gyermekszórakozásoktól, vadgesztenye gubacsával szívott dohány tiltott élvezetétől a gyümölcslopási csínyekig mindent megtalálhatunk köztük". A felsoroltakon túl mégis rendhagyó csíny volt a Galga-parti kaland, amely hogy megtörtént, az alábbiakban szeretnénk alátámasztani. Az adatközlő Némedy Imre csupán egy évet tévedett. Az esemény színhelye Aszód, az időpontja helyesen 1837 vízkereszt napja. Korén professzor megtiltja diákjainak, hogy a Galga jegén korcsolyázzanak, csúszkáljanak, mivel többnek karja tört vagy lába kificamodott korábban. A kisebbek megfogadják a parancsot, a nagyobb diákok azonban nem nyugszanak bele. Ekkor Petrovits Sándor osztálytársaival összebeszél, hogy ha nappal nem lehet, akkor titokban éjszaka korcsolyáznak, csúszkálnak. A fiúk parasztruhába öltöznek, ki gubát vagy szűrt terít magára, fokost, bunkósbotot vesz kezébe, hogy parasztsuhancnak nézzék őket. Este 10 óra felé elindulnak a Galga jegére. Szórakozás közben szekér zörgésére lesznek figyelmesek, meglátják, hogy a folyóparton feltűnik Pest felől. Egyik diák javasolja, ijesszék meg a kocsist, vélje, hogy haramiák támadják meg. Az ötlet tetszik, s máris ott termének a Galga hídján. Elkapják a ló kantárszárát s megállj parancsolnak a meglepett kocsisnak. Az megijedve felkelti az ernyő alatt szunyókáló utasát, közölve vele, hogy szegénylegények támadták meg őket. A felkeltett, bőrvásárlásból hazatérő Faska Samu csizmadiamester, egyben az evangélikus egyház érdemes kurátora ijedten tekint ki a ponyva alól, de azonnal felismeri útonállóiban az iskola diákjait. A kocka megfordul, most azok ijednek meg, mert Faska uram megígéri nekik, hogy Korén professzornál bevádolja őket. Másnap teljesíti ígéretét, s a büntetés — kitérdepeltetés — nem marad el.

9 Vizsgáljuk meg tüzetesen, honnan eredhetett az ötlet a szekeres megijesztésére, s miért voltak hajlandók társaik elfogadni. Hallhattak-e a diákok útonállók támadásáról? Betyárhistóriákat eddig is olvashattak, Angyal Bandi nótája, Zöld Marci, Becskereki históriája ponyvairodalmunk jóvoltából közkézen forgott abban az időben. Olvashatták Vörösmarty versét Becskerekiról. Legújabban pedig eljutott hozzájuk Sobri Jóska neve. A Hasznos Mulatságok, a Társalkodó 1836 őszén szenzációként ismerteti a rablóvezér tetteit, amit az aszódi diákok szintén olvashattak: hogyan rohanta meg 28-ad magával a kónyi uradalmi számtartó házát. Egyik alvezére, Műfajt Ferkó dec. 8-án kifosztja cimboráival Veszprém megyében a Hunkár-kastélyt. Tettének következménye, hogy kilenc vármegyében felállítják a statáriális bíróságot; 500 pandúrt, katonaságot vezényelnek ki a banda elfogására. December 14-án hurokra kerül Milfajt. Sobri és megmaradt cimborái a Bakony környékéről Fejér vármegye felé menekülnek, s elterjed a híre, hogy át akarnak kelni a Dunán.

10 Pest vármegye még október 15-én intézkedik ennek megakadályozására. Végrehajtása nagyon lassan halad, mert Fáy György főszolgabíró csak dec. 16-án adja ki a megyei hirdetményt. Négy pontba foglalja a szükséges intézkedést: 1. A lakosok, elöljárók minden idegent igazoltassanak, jelentsenek. 2. Dunán a révészek, strázsák vigyázzanak az átkelőknél. 3. Aki elfogja valamelyiket élve, 50 aranyat, aki pedig megöli, 25 arany jutalmat kap. Pusztázó katonák eleven rabért 50 Ft, megöltért 25 Ft jutalomban részesülnek. 4. Ha valaki nem jelenti őket, velük egyetért, a károk megtérítésére kell kötelezni, s büntetését el nem kerüli.

11 December 22-én Gödöllőn újabb hirdetmény jelent meg a főszolgabíró aláírásával, melléje csatolva Sobri, Milfajt és Pap Andor személy leírása. Másnap már Cinkotára érkezik, Aszódra valószínűleg csak karácsonyra.

12 Pest megyébe még nem jutott el a híre annak, hogy közben Milfajtot elfogták, s a veszprémi bíróság éppen a következő napon, december 24-én ítélkezik felette és karácsony vigiliáján felakasztják. Az aszódi diákok a karácsonyi vakációra távozva falvaikban értesülhettek a kihirdetett statáriumról. Amikor visszatértek, január 6-án, vízkereszt napján történt meg velük a Galga-parti kaland. Petrovits Sándor 1837. január 13-án, tehát egy hét múlva levelet ír két barátjának, Sárkány János176