Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából
és a maga méltósága megsértésének tartván, panaszával feletteséhez fordult, aki azonban elégtételadás helyett kinevette. Ekkor igazságérzetében, felzaklatott állapotában tört ki rajta elmebaja másodszor. Közbotránkozást okoz több helyen. Tolna és Baranya falvaiban bolyongva ,,egy általa magyar hazában rövid idő múlva felállítandó új polgári alkotmány és rendtartás hirdettetett". A helyettesítésével megbízott ifjút kizavarta iskolájából, amikor visszatért. Felettes szervei betegsége fölött szemet hunytak, mivel ismét a rendes kerékvágásba zökkent vissza, semmi következménye nem lett forrongó kijelentéseinek sem. 2 1828-ban újból jelentkezett betegsége. Ekkor már az év végi examen alkalmával tört ki rajta, 1830 tavaszán, húsvét ünnepén ez megismétlődött. Akkor szerencsére iskolai szünetre esett, így amikor tanítványai visszatértek, már meggyógyult. Haagnak az utóbbi két évben jelentkező betegségéről, rendkívüli viselkedéséről felettes szerve aggódva arra következtetett, hogy az megismétlődhet, azért sürgették egy adjunktus [segéderő] alkalmazását, aki ebben az esetben helyettesítését elláthatná. Alig távozott Petrovitsné Lőrincről, egy-két napon belül a szerencsétlen Haag Péter professzoron ismét kitört az elmebaj. Szent Mihály napja táján, immár ötödször s a legsúlyosabb mértékben. Ismét útra kel, faluról falura bolyongva okt. 5-én feltűnik Bonyhád mellett Majos község közelében. „Kiadja magát császárnak, aki alattvalóinak sorsok vizsgálása dolgában incognitóban járná meg a vidéket. Mielőtt Majosra bement volna, a határban több szántó-vető láttára a réteken folyó, féltérdig érő s ugrásnyi széles iszapos malomvíz árkában megfürdött mezítelenre vetkőzve. Ezután frakkját félvállra vetve a legnagyobb hadonászó lármával bement Majosra. Ismét császárnak adva ki magát, a népet a robotnak és dézsmának ezentúli eltörlésével biztatva." 3 Amikor október 12-én Bonyhádon megismételve lazítását, Perczel Imre szolgabíró azonnal intézkedett elfogatására. Hosszú viaskodás után sikerült bezárni a község fogdájába. A szolgabíró innen Szekszárdra vitette az alispánhoz jelentés kíséretében. Perczel érdekes képet fest jelentésében a jobbágyság hangulatáról. „Haag Péter már Majos helységben is, amint hallottam, a jobbágyoknak tanácsolta, hogy kaszabolják le a földesuraikat és ugyan azon bolond, vagy félbolondnak beszédjeit ámbátor a mi békességet szerető jobbágyaink nevetve, de mégis titkos meggyőződésből származó gerjedelemmel és kellemmel hallgatják és így a közbátorságra nézve, akár bolond, akár józan kútfőből eredt, de annak rendes és pontos sorokba össze fűzött és szőtt beszédjeit, melyek revolutiot, gyilkolást, vérontást és rablást foglalták magokban, felette veszedelmesnek véltem lenni..." 4 Szekszárdon Benyovszky Károly táblabíró és várkapitány a vármegyei orvossal együtt meggyőződött Haag tébolyodott állapotáról, azért fogház helyett a ferences ispotályban helyezték el. Ott az orvos gyógyította, míg egy vasárnap, éppen isteni szolgálat alatt, az ispotály kertjéből az ott sétálgató Haag megszökött. Visszatérve falujába, iskolájában a felettesei által időközben helyetteséül állított Lehr Andrást találta, s azonnal elűzte katedrájáról 5 A tanítást átveszi, azonban gyakran olyan kijelentéseket tesz tanítványai előtt, melyek hamarosan az iskolai felügyeletnek, a lelkésznek tudomására jutnak. Ekkor ismét visszarendelik melléje segédtanítónak Lehr Andrást, akit most már megtűrt, „elszenvedett". A következő év január 4-én egyházi felettes hatósága úgy határoz, hogy működését addig felfüggesztik fél évre, amíg orvosi kezeléssel teljesen ki nem gyógyíttatja magát. Haag ezt megígéri, de nem teljesíti. Lehrt üldözi, aki végül megszökik tőle, nem bírva tovább rigolyáit. Tanítványai között napról napra lazul a fegyelem, erkölcsi romlás jelei mutatkoznak, melynek elburjánzását Haag tanításának rovására írja az egyik lőrinci nemes az espereshez írt levelében: „siessen repülő szárnyakon azon 33 nevendéknek segítségére, kik már romlásnak indultak és minél előbb szabadítsa ki azokat az őket elnyeléssel fenyegető örvényből". 6 Március 12-én az egyházi iskolai felülgyelet tagjai a tanulóknak tesznek fel kérdéseket 170