Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

A szabadságharcban hősiesen helytálló ifjú, a közlegényből végül kapitánnyá lett honvédtiszt Világosnál esett fogságba. Utána az osztrák hadseregbe ismét két évre besorozott közlegény. Egy év után szabadságolták, hazatérhetett, s Pétervásáron folytatta mesterségét. lrrJ Székfoglaló beszéd. Pápa, 1842. Petőfi kiskőrösi születéséről ír 1852-ben, bevásárlóútján, Pesten letartóztatták. Neve szerepelt azon a névjegyzéken, melyet a titkos összeesküvést előkészítő Pataki Mihály emigrált honvédtiszt Rendsburgból Schleswig-Holsteinba küldött, s a felkelés kitörése esetén az ottani honvédek csatlakozására számított. Petőfi István pedig korábban abban az ezredben szolgált.

5 „Alig tölthettem egy pár napot hazámban, alig szoríthattam a viszontlátás örömében barátaim s rokonaim kezét, midőn a vész órája felettem megkondult, s hazámból újra ki — Bécsbe — a börtön rideg falai közé zártak, hol kilenc holnapi vizsgálás után febr. 3. 853. »távolról megkísértett fenségárulásért« három évi sáncz munkára — könnyű vasban — elítéltettem, mely időt Terézvárban töltöttem" — írja kiszabadulása után volt szabadságharcos bajtársának, Bodor Zsigmondnak Erdélybe.

6 Szabadulását követi egy újabb esztendei kényszerű katonáskodás, majd 1857 közepétől szeptemberig egy pesti ügyvéd irodájában „segédkezett". Utána a Gaylhoffer család dányi birtokára kerül nevelőnek két kisgyermek mellé. Ahogy egykor Vörösmarty Mihály nevelőként beleszerett Perczel Etelkába, hasonlóan Petőfi István is tanítványai nővérének, Antóniának szivét nyerte meg, de nem a házzaságot ellenző apáét. Távozása után ispán, majd tiszttartó Szarvas mellett a csákói Gmzí-birtokon. Öt esztendeig harcolt Antónia kezének elnyeréséért, hasonlóan, mint bátyja, a költő Szendrey Júlia apjával. Házasságuk mégsem hozott boldogságot, néhány heti együttlét után megszakadt. A csákói tiszttartó nem tudott elszakadni korábbi szeretőjétől, s ezt a kapcsolatot fenntartotta házassága megkötése után is. Ezt a fiatalasszony sosem bocsátotta meg neki; elhagyta férjét, inkább vállalta a magányt.

7 Petőfi István az uraság gazdaságát a legnagyobb megelégedésre vezette, juhtenyészetét híressé tette. Maga is gazdálkodott s anyagiakban gyarapodott. Alig 48 évesen már a halálra gondol, végrendeletfélét készít, melyet két év után 1875. jan. 21-én hivatalosan is megújít „a törvény követelménye szerint". Elsőben hagyatkozik élettársára: „E sorok mellé csatolt hétezernégyszázhúsz forintról szóló kötelezvényeket Schneider Erzsébet asszonynak hagyományozom bekövetkező halálom esetében, aki 16 évig gondozó barátném volt, s úgy szintén (...) a gyomai házammal együtt. Egyéb vagyonom 5500 frt. készpénz, 2000 frt. életbiztosítási össszeg, 150 frt. takarék pénztári részvény, 3 sorsjegyem s minden egyéb vagyonom, mely Sneider Erzsébet asszony részére hagyotton felül maradt, azon 1873 júli 5-én kelt végrendeletféle iratom szerint osztandó el."... Kelt Csákón január 21. 1875. Petőfi István. Öt évvel túléli a végrendeletet, s amikor érzi halála közeledtét, újból rendelkezik 1880. ápr. 28-án azzal az indokolással, hogy vagyoni állása 1875 óta megváltozott. A ványai határban vett a Grósz-féle birtokból 400 holdat, melyre addig fizetett 10490 ft-ot, a többi tartozása hitelintézetnél. Ekkor számot vetve azzal, hogy a birtok további sorsát nem bízhatja Schneider Erzsébetre (az nem lévén képes annak adminisztrációját intézni), Gaylhoffer Antóniára hagyja, illetőleg annak csak haszonélvezetét: „Petőfi Istvánné született Gayhoffer Antónia asszonynak, kivel nem éltem együtt, de ki házamhoz semmi vagyont sem hozott. Haszonvételéből tartozik fizetni a földhitelintézet részére évenként költsön törlesz-