Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

SZEREMI György a Mohács körüli évtizedek emlékírója örökíti meg a székesfehérvári reformáció 1540-es években hangoztatott tanításait. A polgárok lutheránus prófétája bizonyos Lajos diák volt, s ő híveivel együtt kimondta, hogy a pápának nincs hatalma a népek bűnei megbocsátására, a miseáldozat bálványimádás, a szent szűz ugyanolyan közönséges asszony, mint mindenki anyja, azt tanították továbbá, hogy a böjtöt nem parancsolja az evangélium, továbbá az alamizsnálkodás nincs hasznára a léleknek. Ezek a polgárok akasztották a vár ostromakor Péter és Pál apostolok aranyozott szobrait a vár falára, nyakuknál fogva kilógatva így káromkodtak „ha Isten nem akar segíteni, segítsetek ti, s akkor elhisszük, hogy van olyan hatalmatok, mint az istennek". Ezek a fehérvári protestánsok menkültek 1543 után Ráckevére, és hozták a reformáció tanait a Duna mellékére. Az 1440-ben letelepedett szerb kereskedők táborát most a száz évre rá ideköltözött fehérvári protestánsok növelték.

19 Közülük kerülhettek ki Kis István, Horváth Márton és Nagy László kevei tőzsérek, akik 1562-ben pl. a váci átkelőhelyen 187 marha után fizettek vámot, vagy Kun Balázs és Vig Tamás, akik 1240 szarvasmarha átvitelekor adóztak.

20 Ezért sorolta fel Prépostvári Bálint főkapitány azok közt a települések közt Ráckevét, melyek a török anyagi támaszát képezik! „Ami török van, azokat az szegény nép hizlalja, főképpen Tolna, Ráckevi, Kálmáncseh, Békés, Döbrecen, Halas... Kecskemét és több ezféle fővárosok. Ezekben az városokban vagyon б nékik nagy segítségük s nekünk nagy romlásunk."

21 Ráckevei protestáns kereskedő volt Mező Ferenc is (Skaricza latinul Franciscus Agráriusnak nevezi) aki Szegedi Kis Istvánt török fogságából kiszabadította. Morvaországból költözött Gyulára, „itt is folytatván Kerecsényi László alatt nem középszerű kereskedést" ... „feleségének kérései által innen is a mi Kevinkbe költözésre sarkaltatván, főleg abból a szempontból is, hogy Ausztria városához, Bécshez annál közelebb legyen" „ez Istentől adott alkalommal megegyezett a béggel... abban, hogy magának Mezőnek kezessége mellett Szegedi 1200 forintért szabaddá tétetett, oly feltétel mellett azonban, hogy a barbár ezen pénz egyenértékéül szép művű sisakokat, páncélokat fog kapni Ferenctől..." Ami tehát nem sikerült Némethy Ferenc tokaji kapitánynak, vagy János Zsigmond erdélyi fejededelmnek, arra vállalkozhatott Mező Ferenc ráckevei kereskedő, kezességet vállalt 1200 forint váltságdíjért, amely összeg több mint 2400 békebeli aranykoronának felel meg. És ezzel elérkeztünk Szegedi Kis István alakjának és a ráckevei reformációnak összefonódásához. Ráckevei hivatali működését pályafutása végén, 1563-ban kezdte, küzdelmes, eredményes évtizedek állnak már ekkor mögötte. Mégis azt mondhatjuk, hogy Szegedi Kis ráckevei kilenc esztendejében fejthette ki legnyugodtabban alkotói tevékenységét. Kevés reformátorírónk pályáját ismerjük olyan részletesen, mint (Skaricza szavaival) Szegedi atyáét. SKARICZA Máté ugyanis a Theologiae Sincerae Loci Communes című Szegedi Kis mű 1585-ös báseli kiadása mellékleteként megírta mestere életútját, megalkotva ezzel az első írói életrajzot is magyar íróról.

22 „Kis István a saját állítása szerint is Szegeden született... kunok nemzetségéből... az 1505. évben, amely év az ő áldásos születésén kívül is sok tekintetben emlékezetes". így kezdi mestere életútját Skaricza, nem említve azonban, hogy hol kezdte pályafutását és mit tett 30 éves koráig mint fiatalember? Nem lehetetlen, hogy ő is valamely ferences kolostorból indult Sztárai Mihályhoz, vagy Szkhárosi Horváth Andráshoz hasonlóan. Diákkoráról jegyzi fel Skaricza, hogy „Lippán, majd Gyulán a tudományoknak szentelte idejét" Gyulán állt ekkor ferences kolostor, ahol Szegedi fiatal barát lehetett. Azt sem tudjuk, hogy 1535-ben a bécsi egyetemre, Stephanus de Szegedino néven nevét Kopácsi István után írva a mi Szegedi Kisünk iratkozott-e be? A krakkói magyar bursa tagjai között 1537 nyarán olvashatjuk a Stephanus Naghizegedinus nevet, és bizonyára igaza van HORVÁTH Jánosnak, aki arra utal, hogy itt lett protestánssá „Ozorai és Gálszécsi munkáinak ottani nyomtatása idején, s talán azok irányították figyelmét a reformációra." Már Szilády Áron is felfigyelt Skaricza életrajzában arra a pontatlanságra, hogy szerinte 1541-ben indult Szegedi Wittenbergbe, az anyakönyv adata szerint azonban 1543 március 22-én iratkozott be Abádi Bene12