Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

szében velük is foglalkozunk, tekintve, hogy minden Hrusz családbeli később Petőfi édesanyja rokonának vallotta magát. A Hrusz Jánosról DIENES András által megrajzolt képet módosítanunk kellett. Nem volt olyan szegény foltozó varga, aki a Justh uraságnál kereste meg a kenyérrevalót.

15 A XIX. század elejéig jómódban élt, anyagi romlását könnyen előidézhette a napóleoni háborúk utáni gazdasági válság, a pénz leértékelése, természeti csapás. A Dienes Andrásnak nyilatkozó liesnói Hrusz ivadék emlékezései nem is reá vonatkozhattak, hanem arra a Hrusz György vargára, aki Becske (Nógrád megye) községbe származott el Turócból s ott halt meg 1861-ben, 74 éves korában.

16 III. Petrovits Tamás életútja Vágyóétól Domonyig A Vagyócon 1736. október 3-án megszületett Petrech-Petrovicz Tamás, nevét később Petrovits-nak írják. Mészárosnak tanul, minden bizonnyal a közeli Vágújhelyen. Letöltve az inaséveket, mészároslegény néhány évig, utána székálló több mesternél. Ezek voltak általában a mészárosok pályfutásának állomásai, amíg végül székbérlők lettek. A helységek földesurai benefíciumot rendszerint 3 évre adták árendába, tőlük subárendálták a falu, város communitasai, s azok egyezkedtek a bérlő mészárossal. Aszódon Petrovicz Tamás közben megnősül, de 36 éves korában özvegyen érkezik Aszódra az 1770-es évek elején. Itt Salkovics Péter székálló legénye. Salkovics Péter és testvére Aszódon telepedett le a XVIII. század közepén.

1 Bakabányáról származtak, Salkovics Dániel szabó és Zámbóy Zsuzsanna fiai. Egy későbbi anyakönyvi adat szerint Petrovicz Tamás első felesége is Zámboy Zsuzsanna lehetett, ez adja a magyarázatot arra, hogy miért éppen Aszódra került Salkovics Péter alkalmazásába. Salkovics második házassága pedig ennek a rokonságnak további kapcsolatára utal. 1773. január 21-én Aszódon házasságot kötött Kamhall Zsuzsannával. A menyasszony tulajdonképpen Salkovics Péter és Kamhall János özvegye, Pastoralis Zsuzsanna lánya. A frigy megkötése sürgős volt, amit az anyakönyv bejegyzés „inhonestus" jelzővel illet, mivel a menyasszony „ex eo gravida", vagyis a vőlegénytől teherbe esett. Az öt hónap múlva Rákoscsabán megszületett gyermeküket eltemetik.

2 Rákoscsabán Nem messze attól a mezőtől, melyen egykor az országgyűléseket tartották, Petrovicz Tamás 1773-tól ebben a helységben mészáros székbérlő. A falu lakossága akkor vegyesen katolikus és református vallású magyar; mindössze kilenc család [36 fő] beköltözött evangélikus, egy kivételével mind iparos.

3 Vallásuk összetartja őket, egymásnak sokszor komái. A Lipót-féle rendelkezés [Explanatio Leopoldina], majd a Carolina Resolutio értelmében ott, ahol nem voltak evangélikus gyülekezetek, a plébános vetette ki az adót az evangélikus hívekre; keresztelte, eskette, temette őket. Itt történt nemcsak a helyi, de a rákoskeresztúri és péceli anyakönyvezése is, „mivel nem lévén helyben saját lelkészük, sem a maglódi ágostai anyaegyház, sem a péceli helvét lelkész, de igenis a rákoscsabai plébános funkcióit köteleztetnek igénybe venni még pedig aszerint fizetve több vagy kevesebb stólát, mint a plébánosnak kell kimenni, vagy helyben végezheti a szertartást" — írja a rendelkezés 1775-ben.

4 126