Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ MEZŐVÁROSI IRODALOM ÉS MŰVELŐDÉS A HÓDOLTSÁG PEREMÉN (Ráckeve XVI—XVII. százada) Rosenfelt császári mérnökszázados — „Kayserlicher Ingenieur Haubtmann" 1728-ban — negyven évvel Ráckevei 1684-es futása után művészi vedutákkal díszített birtoktérképet készített Savoyai Eugen hercegnek, a művészi hajlamú bastardnak, I. Lipót, I. József majd III. Károly legtehetségesebb hadvezérének. A hajdan népes királynéi szigeten itt-ott egyegy falu, a Duna mellékén — a Kiskunságot ábrázoló térképrészen gyakran feltűnik a felirat: Heiden-pusztaság. Maga a két veduta művészi remeklés, Ráckeve máig legszebb látképe. Történeti pillanatban ábrázolta a művészi tehetségű mérnök. Még hűségesen őrzi a két évszázad hászvárosának minden vonását, Kuvin nahie székhelye ilyen gondozott kereskedőközpont lehetett a két évszázad békésebb éveiben.

1 Ráckeve, a reformátusok cathedra Petri-je, püspöki székhelye, magyar tőzsérek kereskedelmi központja, az a város, mely egynapi járóföldre Budától otthont adott Szegedi Kis Istvánnak, majd a hűséges, világot járó tanítványnak, Skaricza Máténak. Itt ölték meg a rabló tatárok a világjáró papot 1591-ben.

2 A 15 éves hosszú háború idején futott a város népe, de az 1610-es években már Heidelbergben tanult a város ösztöndíjasa, Simándi Bodó Mihály, aki két superintendensi kerületnek is szabta a törvényt. Jegyzője, Váradi György a század közepén e falak közt forgatja a Praxis Pietatist és Molnár Albert palatinata Catechesisét.

3 Alig egy emberöltő múltán Kunszabadszállási Mihály együtt menekül a keveiekkel, majd töredékekből újra másolja Skaricza versezetet.

4 Taulmányunk ezt a korszakot vázolja. A XVI. SZÁZADI RÁCKEVE SZELLEMI ÉLETE A XVI—XVII. századi Ráckeve szellemi életének kutatója összetett feladatra vállalkozik. Munkája alapjául részletes történeti kutatásokat vehetne, ilyen azonban mindeddig hiányzik. Be kell mutatnia a szellemi élet hullámzásának ráckevei visszaverődését, és sokszor meg kell elégednie nyomokkal, kis számban fennmaradt adatokkal, melyek azonban sokszor jelenleg még nem bővíthetők, és vagy a rendszeres levéltári munkától, vagy sokszor a szerencsés véletlentől várhatja, hogy az eddigi ismereteinknél többet mondhasson. így feladatom sem lehetett más, mint eddigi ismereteink becsületes rendszerezése, így a dolgozat is bizonyos szempontból egyfajta szellemi régészethez hasonlítható. A hasonlat nem mondható erőltetettnek, mert a két század szellemi élete is rétegek feltárása segítségével közelíthető meg. Szóljunk tehát röviden az előzményekről. Amikor Béla király névtelen jegyzője, P. dictas magister, megformálta a vezéri szigeten legelő ménesek mesterének, egy igen okos kun embernek, Csepelnek alakját, már itt a szigeten is állnak az I. Istvántól elrendelt kis román templomok.

5 Jelentősebb is állt a szigeten, mint a Bél Mátyás által leírt román stílusú kereszt alakú templomrom, melynek falain az utazó szerint IV. Béla lányának élettörténetét lehetett látni.

6 Ugyanígy csak létezéséről és nem szellemi éltéről tudunk a mai Háros szigeten alapított csuti premontrei ko9