Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Ilon Gábor: Adatok Vác zsidóságának életmódjához (19. sz.)

csak két esetben találjuk őket; 830—833., 907. és 1001. Egy jól körülhatárolható csoportjuk a Március 15. tér és Kőkapu között a mai büntetés-végrehajtó intézet környékén él. Telek- és házvételeik, illetve bérleményeik mintegy körülölelik a városmagot, a hajdani fallal védett várost. Az 1848-ban már a község tulajdonában levő telken épül majd meg iskolájuk. A szomszédos (1678.) telken 1864-ben, október hónapban

54 szentelik fel a Cacciari Alajos (Alois Cacciari) ácsmester vezetésével építtetett zsinagógájukat (2—5. kép).

55 Első — újkori — temetőjük Cselőte pusztán volt.

56 A XIX. te. után a püspökváci tanács 1842. július 22-én — uradalmi utasításra! — elhatározza: „azok temető helyekrül... gondoskodni fog".

57 Űj temetőjük megnyitásának évét (?) egy egyszerű, díszítetlen 1844^es évszámmal ellátott kő jelzi a sírkert város felőli részében. Az indóházon túl (a mai Csikós J. út déli oldalán Deákvár felé) levő temető bővítéséről 1862-ből értesülünk. A „héber vallású" temetkezési egylet elöljáróinak folyamodványáról Makay Imre bíró és Regele Károly tanácsnok véleménye alapján fognak dönteni a város vezetői.

58 Zsinagógájuk szándékolt kivitelezése, majd megépítése és temetőjük város közelébe történő helyezése, majd bővítése lélekszámuk egyenesvonalú növekedését jelzi.

59 ADATOK A HÁZBELSÖHÖZ ÉS VISELETHEZ Az adatok kis száma miatt e két életmód-komponenst együttesen írjuk le. Mivel az általunk ismert irodalomban hasonlókkal nem találkoztunk — megkülönböztetett figyelemre érdemesek. Lövy Márknak — az „Aranykéz című váci mérő" tulajdonosának és családjának lakberendezési felszerelését, ingóságait mutatjuk be. Lövy anyagi körülményei nem lehettek a legjobbak — ezért majdani rekonstrukciónk sem általánosítható a város zsidóságának teljességére —, ugyanis az 1857. évben „kartsmájában" az uradalom által neki kiadott borból összesen 65 akó 48 iccét adott el. Értéke: 561 Ft 4 kr. Az összegből 56 Ft 41 kr-ral maradt adós. Ezt többszöri felszólításra sem fizette meg, ezért bírói úton léptek fel ellene. Jakus Mihály nógrádi lakosnak is adósa volt. Zálogolást és árverést rendeltek el, amelyeket az adós ingatlanainak felmérése, jegyzőkönyvi rögzítése előzött meg. Utóbbira 1858. szeptember 20-án és 1859. február 10-én került sor.

60 Az I. jegyzőkönyv: 1. egy fenyő asztal 2. egy másik asztal 3. két fenyő nyoszolya hat deszkával 4. egy nagy tölgyfa láda 5. egy nagy tölgyfa ruha szekrény 6. 4 szalma és 2 töltött szék 7. egy Duala tükör 8. öt kép 9. egy vasas kocsi láda 10. 3 vánkus dupla hajba 11. egy dunyha dupla hajba 12. 3 kis vánkus dupla hajba 48 kr 20 kr 3 Ft 1 Ft 4 Ft 1 Ft 24 kr 20 kr 1 Ft 36 kr 3 Ft 4 Ft 48 kr 84