Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

kóláikat, amit előtte Kollonich püspök „nagy kegyesen" megengedett 1714-től. Az 1600-as években még benn a városban laktak, mindaddig, míg 1709-ben a pestis és rácok gyújtogatása miatt Cselőtére, Gyada, Monyok erdeibe, tisztá­saira nem menekültek, s ott éltek öt évig. Kurdi György ezt gyerekkorában gyakran hallotta mesélni nagyszüleitől. Atyjának hajómalma volt a Dunán, sógorával, Bodonyi Istvánnal és Nyári Istvánnal közösen. A malom nagy la­dikján gyermekkorában a család vasárnaponként együtt kelt át a Dunán, s mentek Tótfaluba prédikációt hallgatni és zsoltárokat énekelni. Keresztelni, temetni hozzátartozóikat csak a katolikus plébános végezhette, őt is az keresz­telte 1721-ben. A betűvetést maga Kurdi György sem sajátította el, ahogy a többi kisváci, mert nem volt iskolájuk. Atyja malmosgazda volt, a molnár mes­terséget nem tanulta, csupán a mester taxa letételét követelték meg tőle. Mal­muk az 1720-as évektől őrölt a Dunán, segédekkel dolgoztatott. Fia már mal­mukban inaskodott, remekelt s szabadult fel. 1783-ban, visszanyerve vallásszabadságukat, elsőnek Pap András gazda házának színje alatt, majd Kurdi György atyjának fundusán építettek egy 12 öl hosszú és hat öl széles deszka hajlékot, abban végezték exercitiumokat. Első Prédikátoruk náluk lakott, a testvérével, Jánossal együtt épített házuk utcai szobájában, amíg megépült 1786-ban a prédikátorlak. Apa és fia megválasztott elöljárója, presbitere egyházának, 1768-ban velük együtt Tordai Mihály, Mizser Mihály, Marossy István, Pap István, Kozma Mihály és Gyepes János. Anyai részétől valamennyi rokonságuk. Kurdi György, miután vallásával szembeni kötelességét teljesítve látta, intézkedik földi javai felől. Diósvölgyön, Sej cél és Szentmihály hegyen 20 em­ber-kapás szőleje, három hordóban fehér- és háromban vörösbora vagyon. Gya­dán öccsével közös rétje, fél malma Együd Györgynével. Adósságáról, mely a városházánál már jegyzékben van, korábban gondoskodott. Házi eszközeit, bú­záját, vas- és faedényeit lányai öröklik, szintúgy a malomban levő jussát, de adósságát is. Szentmihály on szőlejét testvérhúgának, Szabó Andrásnénák, Gya­dán levő rétjét testvéröccsének és maradékának jussolja. Diósvölgyet lányának, Kozma Istvánnénak hagyja, megjegyezve „átkozott lészen, ki őtet ebben meg háborétandja". Sejcén szőlőm légyen Kata, Tordali Andrásné leányomé oly kép­pen, hogy abból 50 ft-ot tartozzon temetésemre ikifizetni, mely 50 ft. ha törté­netül elegendők nem lennének, házam árából pótoltasson ki, ha ellenben va­lami fen imaradand a szegényeknek adasson. „A mellettem szolgáló öreg leány­nak, Erzsébetnek a ház árából fizessenek 10 ft-ot. A bor, mi torombul el fog maradni, osztasson fel a szegényeknek." Befejezésül megerősíti: „Ez lóvén végső és tökéllet akaratom és szabadon tett rendelésem, mit tulajdon keresményemről, melyet Testaimentarius Uraimék által tellyesítetni, maradékim által pedig sértetlenül megtartani kívánok." Váczon Február 2-n 799-ik ifj. Kurdi György. 312 öreg Kurdi Györgyöt február 11-én tanítással temették. 78 évet élt. Anchely a mindenható kamarai prefektus február 14-én jóváhagyja „öreg" Kurdi György testamentumát. Az ifjúból így lett halála után öreg, mert míg élt, volt „öreg" Kurdi György is. Halotti torát tisztességgel megtartották, el­sősorban részt vett azon a nagyszámú rokonság, mely száznál is több lehetett. Ott voltak élükön a temetésen Krenedics József céhmesterrel mind a molnár­mesterek, legényeikkel, melyre a céhszabályzatuk is kötelezte őket. Hat szö­vétnek mellett vonultak ki. 66

Next

/
Thumbnails
Contents