Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Rozália: Pest megyei építőmunkások életkörülményei a dokumentumok tükrében (1900–1945)

Nap reggeli ára ebéd ara vacsora ara ossz. H tea, kenyér 0,6 bableves, tészta 3,90 krumplileves 1,29 5.85 к tea, kenyér 0,6 rántott leves, papr. krumpli 2,95 tea, szalonna 1,56 5,17 Sz tea, kenyér 0,6 krumplileves, káposzta, 3,83 tea, szalonna 1,56 6,05 Cs tea, kenyér 0,6 bableves, tészta 3,90 tea, szalonna 1,56 6,12 P tea, kenyér 0,6 köményleves, babfőzelék 2,67 tea, szalonna 1,56 4,89 Sz tea, kenyér 0,6 rántott leves, papr. krumpli 2,95 tea, szalonna 1,56 5,17 V tea, kenyér 0,6 húsleves, hús, tormamártás, tészta - 9,78 tea, szalonna délről tészta 1,56 12,00 ossz. 4,62 29,98 10,65 45,25 3. A FORRADALMAK IDEJÉN 1918

L október 31-én győz Magyarországon a polgári demokratikus forradalom. A munkásszervezetek új helyzetbe kerülnek, a régi rendszer sokféle megkötöttsége, ellenséges magatartása megszűnik, fellendül a mozgalmi élet. Ez az építőmunkás mozgalomban is érvényesül. Az 1914 végi 2800 fős taglétszám 1918. december 31-re 21 685 főre emelkedik. Természetesen az építőipari munkások élete nem változik egyik napról a másikra, az építőipari beruházások nem növekednek jelentősen, sőt sok helyen a tőkések szabotázsa miatt a folyamatban levő építkezések is leállnak. Az állam munkanélküli segéllyel igyekszik segíteni. A férfiak 10, a nők 6, 1919. január 15-től 15, illetve 10 korona segélyt kaphatnak, melyet a szakszervezetek helyi csoportjai osztanak szét. Országosan ez az összeg 1918. december és 1919. május között, tehát fél év alatt 309 831 550 korona. A mellékelt táblázat mutatja a Pest megyében kifizetett munkanélküli segélyek helységenkénti és hetenkénti megoszlását.

33 A Tanácsköztársaság kormánya a segélyek folyósítása mellett végleges megoldást igyekszik találni az ipari munkások helyzetének javítására. A Forradalmi Kormányzótanács április 17-én megjelenő LXIV. számú rendelete ideiglenesen rendezi az ipari munikások bérét. Bár a rendelkezésre áüó anyagi lehetőségek messze elmaradnak a szükségestől, a legelemibb megélhetési gondokon igyekeznek segíteni. így pl. míg az ácsok, asztalosok, kőművesek fizetése 1914. július 31-től 1918. december 31-4g 337, 669, Ш. 339%-ikal emelkedett, addig a Tanácsköztársaság néhány hónapja alatt 854, 1352, ill. 854%чга nő.

36 A Tanácsköztársaság alatti életszínvonal-emelkedést jól mutatja a Szakszervezeti Tanács statisztikai összeállítása:

37 1914. 1917. 1918. 1919. 1919. VII. 31. XII. 31. XII. 31. VII. 31. XII. 31. A család szükséglete 42,68 189,90 289,59 474,31 904,36 Az átlagos hetibér: élelmezési iparban 30,09 74,68 145,48 373,70 287,58 építőiparban 35,37 107,44 165,39 403,20 339,45 fa- és bútoriparban 39,32 167,80 248,00 464,00 393,36 könyviparban 29,50 64,00 173,33 368,00 222,66 ruházati iparban 34,00 101,83 204,50 315,50 344,60 vasiparban 39,85 136,23 207,38 357,03 163,20 374