Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Rozália: Pest megyei építőmunkások életkörülményei a dokumentumok tükrében (1900–1945)

Va óra, szombaton a munkaidő délután 5 óráig tart, de erre a napra is 9 és V2 órai munkabér jár, vidéki (munkánál az órabér 6 fillérrel több; kettős ünnepek előtt a munkaidő 4 óráig tart. Túlórákért 50% pótlék jár. Május 1. munkásünnep. — A váci munkások az építőmesterek többségével békés tárgyalás során kötnek egyezséget. A megegyezésekkel a munkafeltételek javulnának, de a mesterek sokszor nem tartják meg az egyezséget. A kafaragószakmában elsősorban a vidéki munkahelyeken fordul ez elő, ezért a kőfaragók központi vezetősége mindenekelőtt a vidéki munkaviszonyok és munkabérek javítását tűzi ki célul. 1910—11-ben több árszabályt kötnek a kőfaragók sztrájk nélkül, sok helyen viszont sztrájkra kerül a sor. így pl. a főváros kőfaragó munkásai 1911ben több mint háromhónapos bérharcot vívnak. Követeléseik: az akkord eltörlése, helyette órabérben fizessenek, a minimális órabér 60—80 fillér legyen, szüntessék meg az érvényben levő munkaközvetítést, igazolványváltást, ismerjék el a bizalmiférfi-rendszert. A mesterek válaszul -1911. május 13-án az összes budapesti kőfaragót kizárják. A kizárás július 204g tart. A kőfaragó munkások szervezőbizottsága májusban kimondja Budapest zárlatát és ezt csak augusztus végén oldja fel. Az egész nyáron át tartó zárlat a budapesti munkában reménykedő vidéki kőfaragók körülményeit is lényegesen befolyásolja. A fővárosiak viszont gyakran panaszlkodnak arra, hogy bérharcuk eredményét veszélyeztetik a vidékről és külföldről toborzott, nagyrészt szervezetlen munkások, mert a mesterek sztrájktörőnek használják őket. A szakszervezetek ezért ezekre a munkásokra nagy figyelmeit fordítanak ebben az időben. A vidéki munkások összefogására az épületbizalmiakalt jelölik ki. Az Építőmunkás felhívása szerint: „A budapesti kőművesek intéző bizottsága nyomatékosan felszólítja úgy a helybeli, mint a vidéki szaktársakat, akik Budapesten dolgoznak, hogy haladéktalanul válasszák meg a2 épületeken, ahol dolgoznak, a bizalmi férfit és utasítsák, hogy minden pénteken este 8 órakor az egyesületben tartandó bizalmiférfi-ülésen jelenjenek meg ... Ezen felszólítás vonatkozik mindazon vidéki szaktársakra is, akik Budapesten dolgoznak. Kötelesek a bizalmi férfiak olyan épületeken, ahol szervezetlen raktárosok dolgoznak, valamelyik közeli vendéglőben épületértekezletet összehívni.. ,"

22 Pest megyében Gödöllőn vívnak az építőmunkások éveken át hol eredményes, hol eredménytelen harcot. 1911. június 12-én béremelést követelve sztrájkba lépnek, amely két hónap után eredménytelenül ér véget, a munkások a régi feltételek mellett kezdenek újra dolgozni.

23 1912-ben hónapokon át nem hajlandók Gödöllőn munkát vállalni, mert a munkarend több pontjában nem tudnak megállapodni a mesterekkel, így Budapestre járnak dolgozni.

24 1913-ban arról panaszkodnak, hogy a Gödöllőn munkát vállaló békésgyuiai kőművesek nem tartják be a Gödöllőre érvényes munkarendet, rendszeresen vállainak túlórát,, így egyrészt elütik a helybeli munkanélküli építőmunkásokat a munkalehetőségtől, másrészt a dolgozó helybeli munkások munkakörülményeit is rontják.

25 1913-ban ismét gazdasági válság jelei mutatkoznak Európában, mely a magyar ipart is érinti. Az 1909 óta tartó építkezési lendület megtörik, építőmunkások tömegei válnak ismét munkanélkülivé. Amíg 1912-ben az építőmunkásszövetség 2914 esetben 62 096 korona munkanélküli segélyt fizetett ki, addig 1913-ban 17 660 esetben 155 091 koronát fizet.

26 Aki ezekben a hónapokban munkát talál, kénytelen a mester kénye-kedve szerinti munka- és bérfeltételeket elfogadni. A zsámbéki kőfaragók panaszol371