Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt
rúan ügyeljenek, hogy játék közben egymást kölcsönösen meg ne sértsék; s azokkal idején térjenek vissza az iskolába." (Vö. Ádám—Joó, 1896, 83) Az előző jegyzet a természettudományok (matematika), ez pedig valamiféle testnevelési foglalkozás első nagykőrösi iskolai felbukkanásáról tanúskodik. 74 Tyukodi Márton körösi prédikátor levele a körösi tanácsnak A tiszta életű Joseph Patriarcha ... című művében: „ ... Tollas János Uram, mind keresztyén házastársával egyetemben, immár két esztendőktül fogván nagy szomorúságban voltának, edgy kedves Scholában fel-járó 16 esztendős magzattyoknak keserves és éretlen halála miatt, ki töb magához hasonló gyermek társaival edgyütt jáddzadozván, edgy Pribék halálos-képpen meg-lőt..." (Vö. Ádám, 1881—1896, 216) Az eset jóval a most tárgyalt korszak előtt, 1641-ben történt, de köztudomású, hogy a közbiztonság a 18. század elején lényegesen rosszabb volt. 75 Á-dám, 1881—1896, 364—365. A nagykőrösi diákokra vonatkozó adatok fellelhetők: Ádám, 1881—1896, Ádám, 1896, Cathalogus Civium... 1757, Album Scholares, 1795—1850. 76 Tóth, 1982, 588 77 Osváth, 1939, 30, Neményi, 1933, 218—219 78 Például Nagyenyeden is s különböző „juttatások és kiosztások olyan rendi hierarchiát alakítottak ki, amelyben a társadalmi előmenetel biztosítva volt, és amelynek a rendjére, jogviszonyaira, igazságosságára való vigyázás megadta a diákközélet keretét." (Vö. Jakó—Juhász, 1979, 26) 79 Lásd a 100. jegyzetet. 80 Nagy Körösi Oskola öröminneoe, 1837, 6—7 81 Uo. 9 82 Uo.,23 83 „Feltűnő, hogy annak a Maróthinak, aki a magyar tanítási nyelvért oly szívósan küzd, s azonkívül maga is mértanfizikus létére a reáltárgyak nagyobb fokú érvényesülésének szükségét hangoztatja, tervezetének készítésénél még sincs bátorsága a klasszikus tárgyak anyagát csökkenteni, hogy amazoknak helyet biztosítson, csupán annyit tesz meg, hogy javasolja, miszerint a szerda és szombat délutánját a játék helyett olyan kellemes tárgyak tanulmányozására fordítsa a diák, mint aminő az arithmetika, a história, a geográfia vagy a művészi éneklés." (Vö. Nagy, 1933, 164) Lásd még 73. jegyzet! 84 Ezt 1804-ben kezdték el készíteni. Anyagát az álmosdi értekezlet vitatta meg, s 1807-ben Budai Ézsaiás vetette papírra. A Ratio nagyon visszaszorította a reáliák és a magyar oktatását. (Vö. Nagy 1933, 176) 85 Nagy Körösi Oskola öröminnepe, 1837, 9—13 86 Warga, 1854, 3 87 Ravasz—Felkai—Bellér—Simon, 1968, 61 88 Warga, 1854, 5 89 Warga, 1833, 1—20 90 Galgóczy, 1875, 6 91 Warga, 1839, 91—92, Ravasz, 1966, 487, Farkas, 1985, 71 92 Ádám, 1881—1896, 305—308, Ádám—Joó, 1896, 110—116 93 Ádám, 1881—1896, 303, Ádám—Joó, 1896, 30 94 Ádám—Joó, 1896, 187—189, Ádám, 1904, 164—173 95 Ádám—Joó, 1896, 192—194, Ádám, 1904, 84—88 96 Ádám, 1904, 154—158, Csokonai, 1967, 11/460 97 Ádám—Joó, 1896, 194—195 98 Bodolay, 1963. 208—209, 283 99 Galgóczy, 1896, 350—351, Ádám—Joó, 1896, 174, 199 100 „A Habsburg-ellenes függetlenségi mozgalmak, melyek a XVII. század óta némileg mindig összefonódtak a református (és más protestáns) egyházak vallásszabadságáért folyó harcával, 1849 után a burzsoázia számára megszentelt, de időszerűtlen hagyományokká váltak, és a kiegyezéssel minden aktualitásukat elvesztették." (Vö. Kónya, 1975, 123.) 101 Nem először álltak a protestáns egyházak ilyen választás előtt, csakhogy a Ratio educationis ideién, az első választáskor, még ki lehetett állni az egyházi bezárkózás, megmerevedés mellett (s némiképp a nemzeti érdekek ellenében) úgy, hogy maga a nemzeti érdek továbbra is képviselhető volt. A szabadságharc bukása után a puszta fennmaradás vált nemzeti érdekké. Az egyház 18. századi válaszútjára vonatkozóan 1. Kosáry, 1980, 424—428. 102 Farkas, 1985, 72 325
