Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

55 Uo. 152—164, Ádám, 1896, 22 56 Ádám, 1896, 22—24 57 Szigeti Warga, 1854, 4 58 Jól megvilágítják ezt az 1652-es, Pathaji Sámuel tolnai prédikátor és püspök által kiadott, kecskeméti egyházi rendszabályok, melyek lényegében ugyanazokat a viselkedési, öltözködési és a szokásokra vonatkozó rendszabályokat írják elő a hív éknek, a prédikátoroknak és külön a diákoknak is, mint amilyen előírások az iskolákban voltak. (Vö. Ádám, 1881—1896, 7—9) 59 „Regenten minden Lelki Pásztoroknak, Oskola mestereknek, sőtt a' nagyobb Deákoknak is meg kellett jelenni a' Zsinatokon, részszerént, hogy ott tanuljanak és tapasztaljanak, részszerént, hogy módjok legyen talentumokat az újj Papok megvisgálása alkalmával ki mutatni 's magokat az Egyházi Elöljárókkal meg esmertetni. Bé gyűlvén a' Zsinat helyére mentek seregestől a' Superintended köszöntésére, azzal együtt a Templomba, hol a' köz nép is jelen volt, és a' Predikátio, 's Imádság után a' Superintendens Felügyelése alatt elkezdették a' ki rendelt, vagy vállalkozott Censorok kérdezni a' Candidatusokat. Ha más dolgok is voltak végezni valók, ki nevezett a' Superintendens valamelly alkalmatos Férí'iat maga helyett Praesesnek, és az Esperestekkel, 's Tractuatis assessorokkal (kik az Esperest Collateralissainak, Suffraganussainak, praecipui Confratresseinek neveztetnek a' canonokban, és mindenik Esperest mellett hárman voltak) ki ment a' Pap házhoz, és ott tartotta a' Consistoriumot, mellyben az apellált pereket fel vetette, meg ítéltette, az Instantiákat felolvastatta 's a' t. Negyedik vagy ötödik napján a' Zsinatnak bé ment ismét Superintendens a' Consistoriummal (vagy Status Ecclesiasticussal) együtt a' Templomba, és a' Candidatusok Exemenét bé rekesztette, az újj papokat felszentelte." Vö. Egyházi Naptár, 1836, 62) 60 Ádam—Joó, 1896, 238—243 61 Az általunk vizsgált időszakban határozottan észrevehetők az iskolák egységesítésére irányuló törekvések, de még mindig érvényesül az a kezdetben szembetűnő szokás, hogy valójában a helyi fenntartó hatóság szabta meg a tanítandó tantárgyakat és azok terjedelmét, s némiképp az életrendet is. A rektor függéséről már volt szó. (Vö. Neményi, 1933, 205—206, Gál, 1940, 50—57) 62 Például az 1693-as törvényben: „Magának a társaságnak minden tagja, teljességgel nem véve ki senkit, adja meg a seniornak a tartozó tiszteletet; mert ha valaki vakmerőn és dacosan ennek, leginkább azokban, melyek a közös jólét eszközlését és növelését mozdítják elő, ellenszegül, az az igazgatótól vegye el méltó büntetését, ha ez ügy az igazgató füleibe megy/' (Vö. Ádám—Joó, 1896, 73) 63 „A diákközösségeknek létérdeke volt, hogy ne adjanak okot a külső fórumok megrovására vagy beavatkozására." (Vö. Jakó—Juhász, 1979, 12) 64 Az 1693-as törvényben: „Senki se legyen annyira fecsegő — hasadt fazék —, hogy azokat, amelyek az iskolában történnek, ki merje fecsegni, legyen az városi vagy bárhonnan ide menekült; mert az ilyen nyelvességéért keményen megbűnhődik." (Vö. Ádám—Joó, 1896, 70) 65 Ádám—Joó, 1896, 72 66 Egyházi rendtartások 1652-ben: „A Schola-Mesternec a Praedicatorok fiaitul fizetést ne kévánnyanak. A közrend penig a Vecsei Gyűlésben tett vegezes szerent fizessen." (Vö. Ádám, 1881—1896, 8) 67 Ádám—Joó, 1896, 244 68 Kónya, 1975, 41 69 Ádám—Joó, 1896, 69 70 Uo. 246—252 71 Uo. 83—84 72 Az 1725-ös törvényben: A publicus praeceptorok „A legszorgalmasabban törekedjenek arra, hogy a gondjaikra bízott tanítványokat hűségesen és értelmesen tanítsák, és pedig úgy az iskolán belül és kívül követendő erkölcsük képzése és javítása által, valamint a tanítás közben felvett auctorok magyarázása és gyakorlatok készítése által, azokat saját kezűleg írassák le tanítványaikkal. A syntaxis és etymológia tanítói pedig szerdán és szombaton eszélyesen gyakorolják tanítványaikkal a számtant, különben az igazgatóság szigorú büntetését vonják magukra." (Vö. Ádám—Joó, 1896, 83) 73 Az 1725-ös törvényben: A publicus praeceptorok „Ha tanítványaik szabad idejükben a mezőre mennek, azokkal szorgalmatosan együtt legyenek s rájuk szigo324