Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

önként vállaló városi családok időben értesüljenek arról, hogy mikor kerül rájuk a sor. Ugyanakkor a szakács feladata volt gondoskodni az ételek szállításáról és kiosztásáról is. Ez az előzőekkel szemben megbízásos alapon viselt hivatal volt. Ezzel végeredményben, ha a tisztségekét nem is, de a tisztségviselés lehetőségeit ki is merítettük. Volt tehát választás útján elnyerhető, igen nagy hatalmú vezetői poszt. Ezen osztozott a szenior és a contrascriba. Volt aztán az oeconomusság, melyben a közösség törvényei alapján mindenki bekerülhetett, de büntetés alapján is, mert nevelői hatást éreztek benne. S volt végül megbízás alapján viselhető hivatal, mint a szakácsé. A diákság tehát munkát kapott — a tanuláson kívül —, lehetőleg ugyanolyan jellegűt, mint amilyen az életben is előfordul. De ez már csak kiegészítés ahhoz a követelményhez, hogy munkálkodni kell. Az pedig, hogy a munka nem isteni büntetés, föltétlenül a reformáció újdonsága.

68 Egyúttal észre kell venni, hogy a munkákkal kapcsolatban a tisztségviselőt választják, megbízzák, büntetéssel teszik tisztségviselővé, vagy éppen a törvény szerint automatikusan kerül munkakörébe. Voltaképpen nincs választási lehetősége. Mindig a közösség dönt közvetlenül vagy választottjai által ós a közösség érdekében, de végső soron Isten dicsőségére. Nem kétséges, hogy mélységesen protestáns, s még inkább kálvini szellemű megoldás ez. Összefügg azzal, hogy maga a diák is „Istentől arra rendelt személy, hogy az Istenről szóló tudományt megtanulja",

69 azután a szépművészetet és az egyházakban használandó nyelvet. További tisztségviselők — az előző elvek alapján — az énekvezér (explorator), a harangozó (pulsator), az éjjeliőr (vigil), az ajtónálló (janitor, apparitor).

70 Külön meg kell említenünk a collatiók elnöki tisztét. Ez választott funkció volt, héttagú tanulócsoportok irányítására, az 1725-ös törvények szerint. Magát a collatiót — iskolád gyakorlatot, ismétlést — naponta kétszer, este és reggel tartották.

71 A diáktársadalom irányítói a rektor és a tisztségviselők mellett kétségkívül a tanítók, vagyis a privatus és a publicus praeceptorok voltak. Státusuk kettős, hiszen egyrészt diákok még, és ők azok, akikkel a rektor közvetlenül foglalkozik, másrészt viszont tanárok, akik a kisebbek tanulmányait irányítják. A privatus praeceptor még inkább diák, a publicus már mkább tanár, akit választanak, míg az előbbit néhány diák oktatására a rektor nevezi ki. A publicus praeceptor azonban nemcsak tanított, hanem nevelői feladaitokat is ellátott.

72 A szigorúan kötött, s az extractusból már lényegében megismert napirend mellett is volt a nagykőrösi diákoknak szabad idejük. Ennek egy részét szervezetten töltötték el, mégpedig kint a szabadban, de ekkor is a publicus praeceptorok felügyelete alatt.

73 Erre a felügyeletire nemcsak a nevelési elvek, hanem a körülmények miatt is szükség volt, hiszen a közbiztonság hiánya a diákok életét is fenyegette, ők is áldozatai valtak olykor rablótámadásoknak.

74 Megjegyzendő, hogy a tisztségviselés és a praeceptorság nem zárta ki egymást, hiszen vezetőnek és tanítónak is a legjobb diákokat választották. így például Kaszap István 1751-ben szenior volt és a V. osztály praeeeptora, Meszely József 1752-ben contrascriba és a VI. osztály praeeeptora stb.

75 Nagykőrösön a praeceptorság intézményét jól működőnek kell (tartanunk, máshol a diáktanítás, úgy látszik, időnként gondokat okozott.

76 Minden bizonnyal a praeceptorság intézménye (a hétköznapi sürgető szükségletek mellett) érlelte meg azt az eszmét, hogy a diákok egy részéből az ok309