Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

2. Az Esperességi hivatalos és oskoláját illető leveleket, az oskolai jegyzőkönyvbe beírja. 3. Az illető Dékánnak nevelés körüli észrevételeit és más egyéb rendeléseit pontosan teljesítse. IV. A tanító az oskolában. 1. Mint oskolagondviselője kötelessége a tanítónak annak tisztán tartásáról gondoskodni; — egyéb tzélra mint tanításra soha se fogja azt használni. Különösen pedig legalább kétszer egy évben, az Ekkla költségén ki meszeltetni s hetenként, múlhatatlanul kétszer ki sepertetni. 2. A tanító eránti, a tanuló gyerekektől várandó s megkívánandó tisztelet és tartalék, a szeretettel párosított szelídebb ragaszkodó tekintetéből, a tanító fedett fővel, az oskola terembe soha be ne lépjen, annál inkább dohányozást ne gyakoroljon a tanítás alatt, valamint az utzákon se, mi felsőbb rendelésekkel is tiltatik. De a gyerekekre nézve is, a tiszta erköltsi nevelésben, a felsőbbi parantsolatok meg nem tartására nézve, mint nem jó példa, nagy benyomást okozna. 3. A tisztaság fő ékessége lévén minden embernek, azon lesz a tanító, hogy tanítványai mindenkor megmosódva s megfésülve jelenjenek meg az oskolában. Mellyre nézve maga elébe hivatván ükét az oskolai teremben, képeiket, kiváltképen pedig füleiket és kezeiket megnézze s a tisztátalanokat s rendhez szokni nem akaróikat elébb megdorgálja s ha több ízben nem engedelmeskednének, megbüntesse. 4. A gyermekek és tanítványok oktatásában, mind erköltsi, mind emberiség érzése szerinti nevelésnek, legfőbb talpköve lévén a jámborság, szelídség, kegyesség és szeretet, ezzel párosított tiszta erköltsi félelem, nyájasság és különösen példával elöljárás, — szerényen vigyázzon a tanító, hogy a tanítvány gyermekekre bár mi esetben, mértékletlen haragra bosszús indulattal, soha ne gerjedjen, mi már maga személyére nézve is lealatsonyító s rossz következéseket szülő eset lenne; a tanítvány gyermekeket motskos káromoló szavakkal soha ne illesse; annál kevesebbé kemény s illetlen teljes büntetéseket, a minő a pofozás, hajrángolás, főbeverés, döfödés, vastag páltzaütés s.t. fenyítsen, hanem igyekezzen a tanítvány gyermekbe betsület érzést önteni, az igyekezőket dicsérettel, megkülönböztetésekkel, a jóra serkenteni, az eltévelyedetteket és hibázókat, jó példáik által nyájas dorgálással, a jó útra szorgalmatosságra téríteni, ezek nem használván, a szorgalmatlanságért oskolai betartóztatással, mérsékelt éhezéssel és midőn a jóknak testi gyakorlásbeli mulatság engedtetnék, ezeknek atoli eltiltással éreztesse vétkeket és tsak olly végső esetben, ha a megrögzeni látszó vétkes gyermekeknél, minden szelídebb bánásmód, nem használna, vékony vesszővel, erkölitsi intés mellett, mérsékelve fenyítsen, s mindenkor oda törekedjék, hogy a kormánya alá kiszabott gyermekek, nem vad félelemmel irtózzanak, hanem szeretet párosított tisztelettel ragaszkodjanak tanítójukhoz, maga szeme előtt tartván mindenkor Pál Apóst. Rom. XII. 5, 7, 8 szavait — egyszóval minden figyelmét oda fordítsa a tanító, hogy ellene semmi panasznak helye ne lehessen, mi bár mi esetben a tanító s Ekkla között bizalmatlanságot kedvetlenséget és ezékbül támodható különbséget szülendhetne. 5. Az oskola tanítás a tanító által szorgalmatosan gyakoroltassék, mi szerint a tanítónak tanítási óráit mulasztani, hivatali sértés nélkül, semmi szín alatt sem szabad, hanemha vagy egészségének változása, vagy más egyházi reá nézhető kötelességek végzése, múlhatatlanul kívánná. A tanuló gyermeke288