Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

Hévizgyörk (Bag filiáléja) 1781—82-ben 57 Ft 64 kr pénzben és 42 Ft 55 kr terményben, összesen: 100 Ft 19 kr; Túra — Palik Sándor tanító javadalma 1781—82-ben 123 Ft 60 kr és 80 Ft, összesen: 203 Ft 60 kr; Boldog — Mondok Ferenc tanító jövedelme 1790-ben: 225 Ft 98 kr. A galgamácsai tanító fizetésénél 1771-ben csak azt rögzítették, hogy a községtől 8 kilás földet kap, Vácegres tanítója 7 kilás földdel rendelkezett. Váckisújfalun a tanítónak és egyben jegyzőnek néhány kilás földje van.

93 Egészen bizonyos ezeket a községektői kapták, ám nemcsák ennyi a jövedelmük, azt még sok más is kiegészítette, ami az 1746-os felsorolásból kiolvasható. Hogy a fenti ismertetett jövedéknek milyen tételeikből állottak össze, nem tudjuk, az viszont bizonyos, hogy a tandíj ekkor már nem egy rénesi forint (60 kr), hanem csak 50 kr, aimi 1 magyar forinttal egyenértékű. A XVIII. század végi jövedelmeknél már elég nagy a szóródás. Jelentős különbségek vannak az egyes tanítók fizetése között. A különbség azonban egészen más megvilágításba kerül elénk, ha megnézzük, hogy a •jelzett bérért ki mennyit dolgozott, vagyis a tanítása alatt hány növendékkel kínlódott, milyen egyházi szolgálatot kellett teljesítenie. A legalacsonyabb az aszódi r. k. tanító bére, ám ő csak 8 fiút és 8 leányt oktatott, kántori munkája is lényegesen kevesebb volt, mint az anyaegyházi tanítóknak. Ezzel szemben a turai tanítónak az iskolába rendszeresen 83 fiú és 84 leány járt. Felmerülhet a kérdés: a XVIII. század közepi és a XVIII. század végi jövedelmek között milyen eltérések lehettek? Ezt ma már nagyon nehéz megállapítani. A gyakorlat bizonysága szerint a javadalmak alapvetően nem változtak száz éven keresztül (lásd az 1846. évi kimutatásokat!). A módosulás (emelkedés) csupán a lélekszám (párok) növekedéséből származhatott, ami ugyan nem elhanyagolható mennyiség, de alapvető változást a javadalom szerkezetében nem eredményezett. A Jászságban 1780-ban szabályozták a tanítók javadalmát. Ezek szerint évente 100 Ft-ot, lakást és 50 Ft 45 kr terményváltságot, vagy 100 Ft-ot és terményt kaptak.

95 A pénz akkori vásárlóértéke jelentős: pl. 14 Ft-ért 2 q húst, vagy egy jó lovat lehetett venni. „A tanító fizetése akkor is, ma is alacsony volt, de régen élelmiszerrel jobban el tudták magukat látni, ha különösen ruházkodni nem is bírtak. A régi tanítók a mostaniakkal szemben a pénz vásárlóértékét tekintve jobb helyzetben voltak, de fizetésük, kivéve, ha valamelyik kolléga halálával magasabb osztály tanítójává elő nem léptek, mindig ugyanannyi maradt."

96 Az 1840-es évek közepén a következőképpen alakult a Galga mente római katolikus tanítóinak a fizetése:

97 Verség — 1847 A tanításért a községtől 12 Ft Kántori munkáért: Házaspárok után 0,5 pozsonyi mérő rozs és 15 kr 82 Deputatum fejében fél hízó és fél mázsa só 9,20 5 font faggyú, 3 icce vaj 1,40 7 öl tüzigallyfa 15 3 szekér széna 12 őszi és tavaszi vetés 4 hold 12 48 269