Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

nyomó többsége a két évszázad alatt evangélikus vallású, ezért csak az evangélikus elemi iskoláról és annak tanítójáról közlünk adatokat. A Prónay család 1741-től — közel egy évszázadon keresztüli — házátanítókat is alkalmazott. Püspökhatvan földesura a váci püspök volt. Eredetét tekintve a lakosság vegyes, mert a magyar népesség mellié németek, főleg pedig szlovákok érkeztek, ám a vallásuk szerint kizárólag római katolikusok. A rendezett püspöki birtokon az iskola és annak tanítója (tanítói) mindig jó körülmény eket élvezhettek. Az írások 1675-ben Sebestiani János licenciátust említik, aki feltehetően tanított ás. 1702-től folyamatosan betöltötték a (tanítói állást. Galgagyörk (régebben Tótgyörk) faluban több, kisebb földterülettel rendelkező birtokos élt. A lakosság nagyobb része evangélikus vallású szlovák. A XVII. század második felében Fábri Mátyás ia tanító, aki itt élte le életét. 1720-tól folyamatosan betöltötték az állást. A XIX. század második felétől romád katolikus tanítót is alkalmaztak, ám a rossz feltételiek miatt nem volt kedvelt hely. Érdemes megemlíteni, hogy a Párniczky család a XVIII. század utolsó harmadában házitanítókat is alkalmazott. Váckisújfalu (Kisújfalu) lakói hozzávetőlegesen fele-fele arányban római katolikusok és evangélikusok. Az evangélikusok Galgagyörk, a római katolikusok Galgamácsa anyaegyházhoz tartoztak. A kevés hívő bizony csak nagy nehezen tudta eltartani tanítóit. A római katolikus iskola első ismert tanítója Srót András (1755), az evangélikusoké Pokorny Jonathan (1787). Galgamácsa a tárgyalt időszak jelentős részében a hatalmas Grassalkovichdomínium része, majd a koronauradalomhoz tartozott. Lakói szinte kivétel nélkül római katolikus magyaroik. Az ide települt ikevés szlovák család is teljesen elmagyarosodott. Az iskola első ismert tanítója Szálkai György licenciátus (1675). Az 1700-as évek elejétől folyamatosan betöltötték az állást. Vácegres (régebben Zsidó) a Grassalikoviohok birtoka. Lakói fele-fele részben római katolikusok és evangélikusok. A római katolikus egyház Galgamácsa, az evangélikus Domony filiáléja. Az első ismert római katolikus tanító Albini György (1753), az első evangélikus Raphanides János (1729). Domony a Kandó család birtoka. A Kandók Észak-Magyarországon vészelték iát a török időket. A faluba a XVII. század végétől szlovák telepeseket fogadtak be. A lakosság jelentős többsége evangélikus, ám a római katolikusok és az izraeliták száma sem elhanyagolható. Mindhárom vallásúak részére tartottak fenn iskolát. Az első evangélikus tanító Valaszkay János (1726). A római katolikus iskola már a XVIII. században létezett (Gsábi Jakab tanító, 1779— 1786), majd fél évszázados szünet után nyitotta ki ismét kapuit. Ikladot 1752-ben telepítették be németországi jövevényekkel, az ottani vallásüldözések elől menekülő evangélikusokkal. A református Ráday család birtoka, melynek tagjai különösen a XIX. század utolsó harmadától, az erőteljesebb magyarosítás érdekében támogatta az iskolát, melynek tanítója kezdettől fogva 1872-ig egyben a falu jegyzője is volt. Aszód (1761-től mezőváros) Podmaniczky János és Osztroluczky Judit, illetve leszármazottainak a birtoka. A magyar lakosság mellé szlovák parasztok és német (közülük számos zsidó) iparosok és kereskedők telepedtek. Három vallás: római katolikus, evangélikus, izraelita, és három használt nyelv: magyar, szlovák, német létezett a városban. Mindhárom vallásnak nemcsak temploma, de iskolája is volt. A város földesurasága, a Podmaniczkyak kezdetben köz250