Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Máté Bertalan: Adatok a ceglédi nagygazda-alkalmazottak javadalmazási viszonyaihoz a 19. században

A rájuk vonatkozó információk igen szűkszavúak és javadalmazási viszonyaik érdemleges elemzéséhez — létszámuk (miattit lis — nincs sok lehetőség. Pénzben mérhető jövedelmük a szolgálókénál is alacsonyabb. Jövedelmük java gabonából és élelemből áll. Ehhez 2—2 vékás kukoricaföld, egy esetben egy zsák alá való krumpliföld járult.

83 Az 1873-ban és 1874-ben a termények ára a következőkként alakult. Egy mérő búzáért 9—10, az árpáért 4—5, a rozsért 6, a zabért 4, a kukoricáért 4 Ft 60 krajcárt kértek.

84 Az 1876. évi XIII. törvénycikk a cselédek és a gazda közötti viszonyt lett volna hivatott szabályozni.

85 Ami a ceglédi gazdasági naplókat és feljegyzéseket vizsgálva nem sok eredménnyel járt. A századfordulóig jórészt változatlanok maradtak az alkalmazás feltételei, legfeljebb a pénzbérek ingadoztak. Tekintve azt, hogy alig volt lehetőségünk arra, hogy az alkalmazottaknak munkafeladatait elemezzük, a tanulmány írásakor csak adatszolgáltatásra szorítkoztunk, az ilyen irányú és témájú források feltárására kívántuk felhívni a figyelmet (9—11. kép). 240