Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

— Uzmajovec — Fülöp — Be es a na с — Ilka — Summár — Erlakovec — Szőlők fölötti — Diósdi dűlő.« 9 — Gyorma — Megyunka új — Zanovet külső — Zanovet alja — Zanovet belső — В er dó A beltelkeket a határban kertek kísérték, ezután következtek a szántók, a magasabb részeken a szőlők és legelők, a rétek és nádasok pedig a Duna partján helyezkedtek el. Az 1884-es kataszteri felmérésből az érdi parasztság birtokstruktúrájáról és gazdálkodásáról kaphatunk képet. Az összeírás összesen 4154 birtakrészletet tartalmaz, amelyek a Wimpffen család, az érdi parasztság, a két vasúttársaság, a vármegye és Érd község tulajdonában voltak. 21. sz. táblázat MŰVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁS 1884-BEN művelési ág neve területe hold, négyszögöl % — kert 90 kh 1122 n.-öl 0,76 — szőlő 560 kh 128 n.-öl 4,74 — szántó 6 449 kh 308 n.-öl 54,54 — rét 473 kh 724 n.-öl 4,00 — legelő 2 066 kh 1473 n.-öl 17,47 — erdő 1373 kh 115 n.-öl 11,62 — nádas 43 kh 898 n.-öl 0,36 — épületek területe 65 kh 314 n.-öl 0,55 — hasonlat 705 kh 449 n.-öl 5,96 Egész határ 11827 kh 731 n.-öl 100% 1865—1884 között lényeges változás már nem következett be Érd határá­ban a művelési ágakban. Valamelyest csökkent az erdők, legelők területe, nö­vekedett a szőlőké, az utak, vasutak 100 kh-dal többet foglaltak el a területből, és maga a határ az átcsatolások miatt kb. 500 kh-dal kisebb lett. Az uradalom és a parasztság határhasználatában azonban jelentős különbségek voltak. 23. sz. táblázat A WIMPFFEN-BIRTOK MŰVELÉSI ÁGAI 1884-BEN művelési ág neve terjedelme k. hold, négyszögöl % — kert 34 kh 1184 0,50 — szőlő 18 kh 523 0,27 — szántó 3105 kh 1272 45,71 — rét 283 kh 341 4,17 — legelő 1646 kh 1234 24,23 — erdő 1274 kh 1046 18,76 — nádas 9 kh 1134 0,13 — épületek területe 22 kh 497 0,35 — hasonlat 396 kh 1501 5,88 Egész terület 6792 kh 732 n.-öl 100% 214

Next

/
Thumbnails
Contents