Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században
községre vonatkozó adatokat — számszerűen — a következőképpen foglalhatjuk össze: — 71 4 /e telek lett kialakítva, melynek tartozékai : = 58 */ 4 beltelek = 2116 4 /s m. hold szántó = 886 4 /s m. hold rétpótlékszántó. 14. sz. táblázat A JOBBÁGYOK VAGYONA ÉS SZOLGÁLTATÁSAI 1768-BAN 11 családnál 47 családnál 49 családnál jobbágytelek 1% % 3 /8 beltelek 1 p. m. 2 / 4 Р. да. % p. m. szántó 59V 2 m. hold 29 6 / 8 m. hold 14 7 / 8 m. hold igásrobot 90% nap 46V 2 nap 23V 4 nap kézirobot I8IV2 nap 93 nap 46V 2 nap cenzus 1 Ft 1 Ft 1 Ft tűzifavágás 1% öl 6 /söl 3 / 8 öl fonás 9 3 Д font 4V 2 font 2V4 font tojás 1972 db 9 db 4 , / 2 db kappan 3V4 db IV2 db %db csirke 3*Д db IV2 db 3 Adb rétkiegészítés 20 Ve m. hold 9 4 /s ni. hold 4% m. hold 53 Lényegesen csökkent a pénzbeli szolgáltatás, mert csak 165 Ft-tal tartoztak a korábbi 400—450 Ft helyett. Csökkent az ajándék mennyisége is: csak 143 csirkét, 143 kappant, 534 tojást adtak a földesúr házi szükségleteire, amit egyéb szolgáltatások (fonás, fahordás) egészítettek íki. Legsúlyosabb teher a robot növekedése volt. A jobbágyok és zsellérek munkára kényszerítésével az eddigi robot többszörösére emelkedett. Az egész községet évi 3810 igás- és 1248 nap kézirobot, vagy 8868 nap bézirobot teljesítésére kényszerítették a korábbi kb. 2500 nap igás- (telkenként 35 nap), és az azt kiegészítő egyéb munkák helyett. 54 Az uradalom számára az urbárium a munkaerőkérdésben új lehetőségeket nyitott. 1768 után ugyan a földesúr még e jogával nem tudott élni, ezért kezdetben nem vette igénybe a robotot, hanem helyette pénzt kért. Az úrbérrendezés azonban a község határában lezárt helyzetet teremtett, és a további földszerzés lehetőségét megnehezítette. Az átmenő forgalom, a dunai vízi út, a megerősödő ipari tevékenység miatt azonban a lakosság száma a XVIII. század utolsó harmadában ugrásszerűen megnőtt, és 1776-ban Érd mezőváros lett. Jogot kapott hetivásár tartására, és bizonyos függetlenséget szerzett a földesúrtól is. Spontán bevándorlás és tudatos telepítés eredményeként a családok száma 1768 és 1784 között a duplájára emelkedett. Az első népszámlálás a megnövekedett népesség öszszetételéről is áttekintést nyújt. Korabinszky és Vályi András orszáigleírásában Érdről, mint virágzó településről számolnak be. Vályi a következőt írja: „Mező Város Székes Fejér Vármegyében, földes ura gróf ülésházy uraság, lakosai katolikusok, s az uraságnak kastéllyával díszesíttetik. Nevezetesíti e helyet II diik Lajosnak a Mohátsi ütközetre való menetelekor itten lett megszállása, fekszik a Duna mel206
