Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
és fűzött selyem zsinórbul, reájuk és a végeire bádogtök", négy pár 12 Ft-ba került. Egyébként Kép János ez évben maga is urasági katona (miles dominaüis), s szeptember 28-tól október 7-ig Bécsben tartózkodik, napidíja 50 dénár. 72 Az új lábbelihez új öltönyök illettek, készítőikről és árukról a mesterek és kereskedők számlái megmaradtak. A püspök katonáinak ruházatához az uradalom megvette a váci és görög kereskedőktől a hozzájuk szükséges anyagot, a szabók megvarrták. 1738-ban Szomor Mihály szabóimester a püspök katonáinak varrott ruhákért 25 Ft 25 dénárt kap. Egy-egy ruhadarab megvarrása nagyon olcsó. „Az katonának, Gyurkának varrtam egy mentét 75 dénár, egy dolmánt 1 Ft, egy nadrágot 25 dénár" — írja specifikációjában. 73 Paprika rác kereskedő boltjában, 1736-ban vásároltak a katonák ruházatának elkészítéséhez I6V2 rőf dolmány alá való csinvatot, bélést, vásznat, 2ЗУ2 rőf posztót, 4 rőf zöld vásznat, szürke cérnát stb. Ugyancsak Paprikától 1741-feen kiállított számlából megtudjuk a hajdúk ruhájának színét is. Vettek 7V2 rőf közönséges hamuszínű posztót dolmányra, két rőföt egy mentére 11 Ft 40 dénárba került. Következő évben a katonák számára I7V2 rőf zöld és vörös posztó 21 Ft-ba került Pap János váci görög kereskedő boltjában. 74 A ruhák elkészítése nem fejeződött be a szabók munkájával, a nagyobb feladatot — díszes zsinórozással ellátni —, a gombkötők kapták. Ezek már „libéria ruháknak" készültek, ahogyan. Fiala András gombkötőmester nevezi, s 24 tételben felsorolja az általa készített dús zsinórzatokat, közel 100 Ft értékben. Ratty Gombkötő György specifikádiójában, 1736-ban írja: „Katonák libéria ruházat jókra... gombkötő munkábul csináltam úgymint (a püspök) katonáinak ruházatjokra: sinur vertem 160 rit, gombházokat, ránclovalókat és mentekötőket 8 Ft, kocsisnak és foragytérnek ruházatjokra sinur 70 rit, gombházokat is ranczrovalókat, menteköltőket 3 ft, öveket 7-et csináltam, egyik-egyik 2 ft 45 dénár." 75 A csatlósok felszereléséhez a szabókon, gombkötőkön és csizmadiákon kívül szíjgyártók is hozzájárultak munkájukkal. Szíjgyártó György a katonáknak kardokra szíjakat készít 1741-«ben 7 Ft 35 dénár munkadíjjal. Keller Leopold pedig két év múlva hasonló, 48 Ft 15 dénár értékű munkát végez nékik. 76 Egyedül a csákót vették készen Pesten és Kecskeméten, mert csak ott voltak ahhoz értő iparosok. Bécsben bizonyosan megcsodálták a nyalka hajdúkat, elsősorban libériájukért, mely a tisztes váci céhmesterek munkáját dicsérte. Hajómalmok, molnárok, malmosgazdák a XVII— XVIII. században A váci hajómalmok múltja a középkorba nyúlik vissza. A török által 1546ban összeírt 9 hajómalom az 1550-es évek elején 21-re szaporodik, de a tizenöt éves háború végére egy sem marad belőlük. 77 1617-ben ismét felbukkan róluk adat. Beniczky Ferenc váci főkapitány írja egyik levelében, hogy ha át akar menni a szigetre, „váciak vagy molnárok szokták átvinni". 78 1620-tól számuk növekszik, 1626-ban 3 malom 5 Ft dica adót fizet. 1653ban a malmok száma „copiosas", azaz bőséges, 1667-ben viszont csak három malom fizet taxát. Ujabb pusztulásuk a felszabadító hadjárat idejére esik, de 1702-ben ismét két hajómalom kerül összeírásra. 79 17
