Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

Az összeállításból látható, hogy a legnagyobb szőlővel rendelkezők szőlőbirtokai alig haladták meg az egy holdat, és a legnagyobb terület is csak 1786 négyszögöl volt. Szőlővel 52 összeírt lakos rendelkezett (71,23%), és 51 volt a legelőbérlők száma (69,86%). 4. sz. táblázat A HÁZTARTÁSOK LEGELÖTERÜLETEI 1696-BAN legelőterület nagysága m. h. háztartások száma Nincs legelője 1— 5 m. hold 6—10 11—15 16— 22 30,14 27 36,99 16 21,92 6 8,21 2 2,74 (max.: 18 m. h.) összesen 73 100% Az igénybe vett legelők nagysága viszonylag jelentős volt, ami a bérlőknek nagyobb arányú állattartásra és a további meggazdagodásra adott lehetőséget. Érd a XVIII. század első évtizedében, a Rákóczi-szabadságharc idején újra hadszíntér lett. A korábban beköltözött lakosság egy nesze visszatért hazájába, és a fejlődés lelassult. Ezt az állapotot tükrözi az 1715-ös és 1720-as öszszeírás is.

32 E források lakosságra vonatkozó adatait — imiint mondtuk — sok kritikával kell kezelni. Az 1715-ben készült anyag — szemben az idézett dikajegyzékkel — mindössze 33 nagycsalád adatait közli. Köztük 14 jobbágyot és 19 zsellért különböztet meg, akik a szántó nagyságát illetően különülnek el egymástól. A 33 összeírt család közül valamennyi rendelkezett szántóval, 2-nek a szántó mellett rétje, 5-nek szántó-, rét-, szőlője, 23-nak pedig szántója és szőlője volt. A szántók összterületté csökkent 1696-hoz képest, mivel az csak 478

3

Д pozsonyi köbölt

33 (= 239 m. hold, 179 kh) tett ki. 5. sz. táblázat A SZÁNTÓK NAGYSÁG SZERINTI SZÓRÓDÁSA 1715-BEN szántóterület parasztgazdaságok jogi státus р. k. száma % 1— 5 2 6,06 zsellér 6—10 8 24,24 zsellér 11—15 9 27,27 zsellér 16—20 9 27,27 jobbágy 21—25 4 12,12 jobbágy261 3,04 jobbágy összesen 33 100% max.: 31V2 Р. k. Az összeállításból látszik, hogy egy-egy .gazdag család birtokában levő szántók területe ímegnövekedett, bár nyilvánvaló, hogy az összeírás a kisebb szántóval rendelkező birtokosokat és a szántó nélkülieket nem tartalmazza. Erre utal az is, hogy a legszegényebb összeírt zsellér 4V2 P- k. (= 1,69 kh) szántót bírt, ami nyilván nem volt a legkisebb parcella. Még nagyobb a bizonytalanság a szőlőt illetően. 1715-ben mindössze 84 kapás szőlőt írtak össze, ami Д92