Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Kocsis Gyula: Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930)

olcsón — 150 forinton újabb fertály földet vett. Ezt a földet, illetve az 1815­ben vásárolt szőlőt Ferenc fia feleségének családjától szerezték. 21 Amíg csak negyedtelket birtokolt, gazdaságában 3 ló és 3—7 tehén, illetve növendék marha volt. Kettő, illetve három fertály földjét már 4 ökörrel, 3 ló­val művelte; az egyéb marhaállomány száma 3—9 között mozgott. 1823-ban (a harmadik fertály föld megszerzése után) már 30—45 juhot is tartott (lásd a 9. számú táblázatot). Fiatalabbik, János fia (F. IX. lásd a 12. számú táblázatot) 1 fertály földet, 1 házat és a szükséges mennyiségű járó jószágot kapta 1833-ban történt szét­válakozásukkor. 1853-ban bekövetkezett haláláig még egy fertályt szerzett hozzá, és 2 hold szőlővel is gyarapította a vagyont. János (F. IX. C) és Péter (F. IX. H) fia is — akikre V«—Vs-ad földet hagyott 18534эап — harmincéves koruk előtt meghaltak és csak Jánosnak volt utóda, Mihály (F. IX. С 2). Fe­renc családjának ez az ágazata a XIX. század folyamán negyedtellkes gazda volt, a városi gazdatársadalom alsóbb rétegeihez tartoztak. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy János ükunokájának (Mihály F. IX. C. 2. e) kereszt­szülei Várkonyi István agrárszocialista vezető lánya és veje voltak. II. Ferenc (F. VI.) két fertály földet, házat, jószágot örökölt apjától. Né­hány évvel testvérével történt szétválaikozásuk után kezdte írni gazdálkodási naplóját. 22 A szétváiaikozás ellenére nem szűnt meg a bővített család, mert II. Ferenc fia, III. Ferenc (F. VI. B) 1832^ben megnősült, sőt hamarosan András (A. VI. C. 1) és Pál (F. VI. D.) is. így mintegy 10 éven keresztül három házas fiával élt együtt. 1834-ben például az anyós és a menyecske is szült. II. Ferenc nagy intenzitással látott hozzá a gazdaság gyarapításához. (Talán azért is, mert 5 felnőtt fia volt.) 1834-ben egy fertály földet vett 1000 forinton. Ezt újabb ezerforint ráfizetésével 1835-ben elcserélte két fertályra. 1837-ben újabb fertály földet vett ismét ezer forinton, amit 1840-ben 1100 forint toldás­sal cserélt el ismét két fertály földre. Ügyes gazdálkodásával tehát 7 év alatt egy egész telket (Cegléden 93 hold 1100 négyszögölével) szerzett. A földszerzés mellett házépítésre is futotta erejéből. 1844-ben építette a már régen megvásá­rolt öreg ház helyén új házát, amely 1979-ig fennállt (lásd 1—4. számú képek). Az építés anyagköltsége 926 Ft, munkadíja 357 Ft volt. összehasonlításul köz­löm, hogy 2 fertály föld őszi és tavaszi szántásának munkadíja 48 Ft volt ekkor. Néhány évig tartó erőgyűjtés után 1845— 474эеп 3,5 hold öreghegyi és 4 hold újhegyi szőlőt vásárolt 3500 forintért. 1845-ben két fiát, III. Ferencet (F. VI. В lásd a 10. számú táblázatot) és Andrást (F. VI. С lásd a 11. számú táblázatot) is kielégítette az ősi és szerzett vagyonból 2200 forinttal. 23 1853-han bekövetkezett haláláig további 3 hold öreghegyi szőlőt és 1 hold erdőföldet vásárolt. A jó gazdálkodásnak, gyors vagyonszerzésnek társadalmi elismerése abban jelentkezett, hogy 1836-ban őt is (beválasztották abba a küldöttségbe, amely az uradalommal tárgyalta a tizedbérleti szerződést. Gyors gyarapodását az egyre nagyobb gazdaságban előállított mezőgazdasági termékeknek és azok jó értékesítésének köszönhette. 1846-ban például 835 véka búzát (kétszerest), 507 véka árpát, 91 véka zabot, 10 véka kukoricát adott el 3500 forintért. Ugyan­ebben az évben ehhez jött még a szőlő és gyümölcs haszna 700 forint. (Sajnos nem tudjuk, hogy terményeit hal, helyben vagy esetleg Pesten értékesítette.) Ezen kívül gabona- és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. 1851-ben például tizen­hármán tartoztak neki, összesen 2755 forinttal, köztük a város is 1340 forint­tal. (Borka János sertéskereskedő ez évi jövedelmét 120 forintra tették.) Ha­talmas vagyonát 1852-ben kelt végrendeletében nagyon egyenlőtlenül osztotta 147

Next

/
Thumbnails
Contents