Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Kocsis Gyula: Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930)

olcsón — 150 forinton újabb fertály földet vett. Ezt a földet, illetve az 1815ben vásárolt szőlőt Ferenc fia feleségének családjától szerezték.

21 Amíg csak negyedtelket birtokolt, gazdaságában 3 ló és 3—7 tehén, illetve növendék marha volt. Kettő, illetve három fertály földjét már 4 ökörrel, 3 lóval művelte; az egyéb marhaállomány száma 3—9 között mozgott. 1823-ban (a harmadik fertály föld megszerzése után) már 30—45 juhot is tartott (lásd a 9. számú táblázatot). Fiatalabbik, János fia (F. IX. lásd a 12. számú táblázatot) 1 fertály földet, 1 házat és a szükséges mennyiségű járó jószágot kapta 1833-ban történt szétválakozásukkor. 1853-ban bekövetkezett haláláig még egy fertályt szerzett hozzá, és 2 hold szőlővel is gyarapította a vagyont. János (F. IX. C) és Péter (F. IX. H) fia is — akikre V«—Vs-ad földet hagyott 18534эап — harmincéves koruk előtt meghaltak és csak Jánosnak volt utóda, Mihály (F. IX. С 2). Ferenc családjának ez az ágazata a XIX. század folyamán negyedtellkes gazda volt, a városi gazdatársadalom alsóbb rétegeihez tartoztak. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy János ükunokájának (Mihály F. IX. C. 2. e) keresztszülei Várkonyi István agrárszocialista vezető lánya és veje voltak. II. Ferenc (F. VI.) két fertály földet, házat, jószágot örökölt apjától. Néhány évvel testvérével történt szétválaikozásuk után kezdte írni gazdálkodási naplóját.

22 A szétváiaikozás ellenére nem szűnt meg a bővített család, mert II. Ferenc fia, III. Ferenc (F. VI. B) 1832^ben megnősült, sőt hamarosan András (A. VI. C. 1) és Pál (F. VI. D.) is. így mintegy 10 éven keresztül három házas fiával élt együtt. 1834-ben például az anyós és a menyecske is szült. II. Ferenc nagy intenzitással látott hozzá a gazdaság gyarapításához. (Talán azért is, mert 5 felnőtt fia volt.) 1834-ben egy fertály földet vett 1000 forinton. Ezt újabb ezerforint ráfizetésével 1835-ben elcserélte két fertályra. 1837-ben újabb fertály földet vett ismét ezer forinton, amit 1840-ben 1100 forint toldással cserélt el ismét két fertály földre. Ügyes gazdálkodásával tehát 7 év alatt egy egész telket (Cegléden 93 hold 1100 négyszögölével) szerzett. A földszerzés mellett házépítésre is futotta erejéből. 1844-ben építette a már régen megvásárolt öreg ház helyén új házát, amely 1979-ig fennállt (lásd 1—4. számú képek). Az építés anyagköltsége 926 Ft, munkadíja 357 Ft volt. összehasonlításul közlöm, hogy 2 fertály föld őszi és tavaszi szántásának munkadíja 48 Ft volt ekkor. Néhány évig tartó erőgyűjtés után 1845—

474эеп 3,5 hold öreghegyi és 4 hold újhegyi szőlőt vásárolt 3500 forintért. 1845-ben két fiát, III. Ferencet (F. VI. В lásd a 10. számú táblázatot) és Andrást (F. VI. С lásd a 11. számú táblázatot) is kielégítette az ősi és szerzett vagyonból 2200 forinttal.

23 1853-han bekövetkezett haláláig további 3 hold öreghegyi szőlőt és 1 hold erdőföldet vásárolt. A jó gazdálkodásnak, gyors vagyonszerzésnek társadalmi elismerése abban jelentkezett, hogy 1836-ban őt is (beválasztották abba a küldöttségbe, amely az uradalommal tárgyalta a tizedbérleti szerződést. Gyors gyarapodását az egyre nagyobb gazdaságban előállított mezőgazdasági termékeknek és azok jó értékesítésének köszönhette. 1846-ban például 835 véka búzát (kétszerest), 507 véka árpát, 91 véka zabot, 10 véka kukoricát adott el 3500 forintért. Ugyanebben az évben ehhez jött még a szőlő és gyümölcs haszna 700 forint. (Sajnos nem tudjuk, hogy terményeit hal, helyben vagy esetleg Pesten értékesítette.) Ezen kívül gabona- és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. 1851-ben például tizenhármán tartoztak neki, összesen 2755 forinttal, köztük a város is 1340 forinttal. (Borka János sertéskereskedő ez évi jövedelmét 120 forintra tették.) Hatalmas vagyonát 1852-ben kelt végrendeletében nagyon egyenlőtlenül osztotta 147