Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

rezni, amely is 60 és több ezereket esztendőnként tészen, már pedig eltiltva levek hova tegyék azt is, hogy éljenek, erre a felséges Herczeg azt beszéllette, hogy a boráruitatás tilalma az articulusban vagyon". — így számol be Vác polgárainak a Bécsben járt küldöttség.

60 I. Ferenc trónra lépte után ismét küldöttséget menesztenek hozzá Bécsbe, s a kihallgatás megnyeréséhez a bírót felhatalmazzák, hogy „egynehány butellia jó tokaji borokat Pestről avagy Budáról szerezvén magával elvihessen és azzal kedveskedhessék".

61 De minden törekvésük eredménytelen, sőt 1785-től a püspöki uradalom olyan teljhatalmú jószágkormányzót kapott, aki a század végén még az árendába vett benefíciumoknak használatától is meg akarta fosztani a várost.

62 Kútba esett tehát mind a két kiváltság elnyerése. III. MOZAIKOK AZ IPAR MÚLTJÁBÓL Kézművesek a XVII. században A XVI. században a török uralom alatt Vácott élő iparosokról kevés adattal rendelkezünk. Az 1571-ben keletkezett Összeírásban mohamedán iparosokon kívül keresztények: két kovács, három borbély, két mészáros, egy szűcs, varga és ötvös. Nem jelenti azonban azt ez, hogy rajtuk kívül ne lettek volna más mesteremberek is a városban. Abban az időben sok családnév a mesterséghez kötődik. 1546 és 1562 között az alábbi mesterséget viselő családnevek fordulnak elő Vácott: Barbél, Csapó, Csiszár, Fazekas, Kerékjártó, Kovács, Kötélverő, Mészáros, Molnár, Nyeregjártó, Pajzsjártó, Süvegjártó, Szabó, Szitás, Szűcs, Takács és Varga.

63 A XVII. században a fenti családnevek közül a legtöbb szerepel, de újabb mesterségnevek is feltűnnek: Csizmadia, Gombkötő, Kimíves, Lakatjártó, Pintér, Szíjártó, ötvös és Tímár.

64 Több jel arra mutat, hogy Vácon a század közepén már a Szabó, a Szűcs és Csizmadia volt a legszámosabb. Az 1671-ben készült összeírásban nevük mellett megtalálható származási helyük is: Tokodi Szabó, Kosztolányi Szabó, Notosi Szabó, Sződi Csizmadia, Kecskeméti Szőcs, Bakagonyai Szőcs.

65 Az 1653-ban összeírt 239 család közül 17 viseli a Szabó, 12 a Varga, 10 a Szőcs, 7 a Kovács, 6 a Takács családnevet. Közülük természetesen nem mindegyik neve takarja foglalkozását, de az is biztos, hogy előtte egy-két generációval korábban még az volt.

66 A leggyakoribb családnevet viselő mesterségbeliek közül kerülnek ki az első céheket alapítók: a vargák 1695-ben, a kádárok 16964)an, a fazekasok 1698-ban, szabók 1699-ben, a szűcsök ugyancsak 1699. esztendőben kapják céhük privilégiumát.

67 Vác a XVIII. század első felében alakul át mezőgazdasági jellegűből iparos és kereskedő várossá. Ez a folyamat már 1713-ban, a Rákóczi-szabadságharc után megindult. Bél Mátyás híres földrajzi munkájában 1734-ben írja Vácról: „A város gyarapodását elsősorban az évi vásároknak köszönheti, amelyeknek nagy a híre." Ezeken a vásárokon keltek el jobbára a helybéli kézművesek műhelyeiben készült, messze földön dicsért áruk. 1720-ban csupán 14 kézművest, kö15