Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században

14 ÉV FELETTI NÖK: 7. számú táblázat leány férjes és özvegy életkor összesen szolga nem szolga szolga nem szolga 14 éves 34 5 29 — — 15 éves 23 6 14 — 3 16 éves 28 12 9 — 7 17 éves 12 3 2 — 7 18 éves 34 8 7 1 18 19 éves 16 9 2 — 5 20 éves 34 1 1 — 32 20—50 között 411 1 11 — 399 hogy a házasságkötéssel a korábbi szolgák-szolgálók új önálló háztartást alapítottak vagy pedig házastársukkal visszatértek szüleik háztartásába. Az idegen háztartásokban folytatott szolgálat során tehát részben az önálló háztartásuk beindításához szükséges anyagaikat (a férfiak elsősorban az állatállományt) keresték meg. De ennek a béreskedésnek bizonyára volt egy olyan szerepe is, hogy a gazdaság és háztartás vezetéséhez szükséges tapasztalatokat is gyűjtsenek a fiatalok. A korszak közegészségügyi viszonyaiból következett, hogy a felnőtt népességen belül is gyakori volt a halálozás. A házastárs nem sokáig maradt özvegyen, általában ismét házasságot kötött. A felnőtt korú férfiak között szinte egyáltalán nem fordul elő özvegy, a férfiak tehát szinte kivétel nélkül újra házasodtak, de az özvegyek aránya a nőknél is alacsony. A tehetősebb, nagyobb birtokkal rendelkező megözvegyült férfiak igyekeztek jóval fiatalabb második feleséget elvenni, erre mutat a 10 évnél nagyobb korkülönbségű házasságok magasabb aránya ezek körében.

17 8. számú táblázat KORKÜLÖNBSÉGEK (MÁSODIK HÁZASSÁG) 1773-BAN 16/8 14/8 13/8 12/8 11/8 1 7/8 6/8 5/8 4/8 3/8 2/8 1/8 Zs. 0 10 évnél kisebb 10 évnél nagyobb 12 3 12 14 6 9 2 6 8 1 15 9 6 5 13 8 20 8 5 5 19 9 110 35 144 15 összesen 1 3 3 7 8 15 9 24 11 21 28 10 28 145 159 140