Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században

Cegléd népessége 1773-ban 5951 fő volt.

13 Az itteni katolikusok és evangélikusok lélekszáma ugyanebben az évben 2272 főt, az összlakosság mintegy 40%-át tette ki. A református lakosságról készült lélekösszeírás eddig sajnos még nem került elő, vagy nem is készült, így csak a város lakosságának 40%-ával kapcsolatban tudjuk elvégezni a háztartástipológiai vizsgálatot. A család- és háztartástörténeti vizsgálatok során az utóbbi évtizedekben kidolgozták a történeti források vizsgálatára alkalmas módszert. A háztartástipológia kidolgozása Laslett Peter nevéhez kapcsolódik, az ő eredményeit Magyarországon Andorka Rudolf ismertette.

14 A Lasíett-féle háztartástipológia a háztartásokat csailádszerkezeti alapon az alábbi fő- és alcsoportokba sorolta. í. Egyedül élők. 1 a, Özvegy férfi vagy nő. 1 b, Nőtlen férfi vagy hajadon nő. II. Nem családháztartások 2 a, Egyedül élő testvérek. 2 b, Más együtt élő rokonok. 2 c, Együtt élő nem rokonok. III. Egyszerű családháztartások 3 a, Férj—feleség. (Házaspár gyermek nélkül.) 3 b, Házaspár gyermekkel. 3 c, özvegy férfi gyermekkel. 3 d, Özvegy nő gyermekkel. IV. Kiterjesztett családháztartás 4 a, Fölfelé kiterjesztett. Felmenő rokonok. 4 b, Lefelé kiterjesztett, nagyszülők, unokák. 4 c, Oldalirányban kiterjesztett. Oldalági rokon, pl. testvér. (Nem alkot másik családot.) V. Többcsaládos háztartás. 5 a, Másodlagos családegység fölfelé, (özvegy anya és gyermeke -f- egy nős gyermeke feleségévél és gyermekeivel.) 5 b, Másodlagos családegységek lefelé. (Háztartásfő és felesége + házas gyermek és azok gyermekei.) 5 c, Másodlagos családegységek oldalirányban. (Férj, feleség és gyermek + házas testvére és gyermek + egy szülő.) 5 d, Együtt élő házas testvérek. (Nem fordul elő más nemzedék, csak testvérek és nem házas gyermekek.) Az 1773-ban összeírt háztartások az alábbi típusonkénti megoszlást mutatják. 130