Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

A váci szőlőművelés nagyarányú fejlődését számadatokkal is igazolhatjuk. 1715-ben külön kerül összeírásra Vác város és kitelepített Kisvác népe. A város 151 lakosából 82-nek van szőlője. Ebből német telepes 18 volt. 1720-ban a 212 szőlőtulajdonos termése eléri az 1540 hl-t.

44 Bél Mátyás 1734-ben írja a Vácot koszorúzó hegyekről: „Ott ahol szelídülnek, folytonos sorban szőlőt táplálnak, amely olyan nemes bort terem, amit a gyógyborok közé lehet sorolni."

45 Az egykori szőlőhegyek: Öreg Zsobrák, Gronár, Hermány, Papvölgy, Gombás, Diósvölgy, Ispinyér, Patakfő, Bácska, Törökhegy, Alsókútvölgy, Kispincevöljgy, Középmái nevet viseltek. A szőlőhegyeken fehér- és vörösbort termelnek, az utóbbiból kétszerannyit. Érdekes jelenség, mennyire megkedvelték a XVI. századtól őseink a vörösbort, pedig előtte csak fehéret termeltek. 1739-ben a fehérből 5 ezer 378 urna, viszont a vörösből 11 ezer 688 urna (1 urna 5,6 1) termett, ami együtt 8 ezer hl.

46 Amikor a század második felében elfogy a szőlőtelepítésre kijelölhető föld, a polgárok a szomszédos falvak földbirtokosaitól kérnek földet, így pl. Rád határában Cseke pusztán. Óriásit kellett azonban csalódniuk, amikor az onnan behozott, már dézsmált borukat a püspöki uradalom ismét megdézsmálta. Krakovitzer Mátyás 300 akó borát, mivel Csekén nem volt elég pincéje, behozta Vácra, itt 30 akóval váltotta meg.

47 Akadt olyan esztendő, hogy a bő termés folytán „igen csekély ára volt a bornak, mert egy talléron, még olcsóbban is lehetett venni". 1763-ban húsvét előtt az óbornak akóját 3 Ft, az újat 2 Ft-ért adták.

48 Borkivitel és -behozatal a XVII. században Almássy Pál váci püspök 1611-ben panaszolja a pozsonyi Kamarának, hogy a váci harmincados Czétényi János jobbágyaitól szőlőhegyükön termett boruk akó ja után 12 dénárt követel, csak úgy adhatják el.

49 Bendő István vikárius 1689-ben panaszolja a pozsonyi Kamarának: „Itten való harmincados nem engedi a jobbágyoknak, hogy eladhassák borukat. És annak előtte akik eladták májustól októberig indubite (méltatlanul) minden akótul 18 pénzt vészen. Kit neheztel a szegénységh, talán azért, hogy nincsen annyi jövedelme Váczon, mint a mi szolgalatjáért vészen ő Felségétől. Lévén minden felől sok harmincad előtte."

50 Czétényi János váci harmincados jelenti a pozsonyi Kamarának 1615. április 8-án: „Komáromi kereskedő uraim vöttenek mostanában Vácon tizen nyolcad akó bort, az melyről csak egy pénzt sem akarnak fizetni. Én pedig az váci várossal úgy végeztem és alkuttam, hogy az mely bort onnat föl hoznának, minden akótul két pénzt füzetnének." Kéri a Kamarát, hagyják helyben döntését, mert ha nekik engednek, .„annak utána senki sem fog füzetni semmit is, sőt még akik eddig is az két-két pénzt meg adtak azok is vissza fogják tőlem kérni."

51 Czétényi utóda Glosius Mátyás harmincados ugyancsak a Kamarához fordul tanácsért 1619-ben: „előttem való harmincados Czétényi János Uram eleitől fogván, mint egész tisztségnek viseléséig Váczon lakozó polgároktul Baranyárul hozott városi kocsmára kereskedésnek okáért boroktul, sem egyiktül, sem másiktul soha semmi harmincadét nem vött. Most is immáron előszer hozattanak tíz terheg való ugyan onnéth Baranyárul bort, melyek még csak az harmincadra sem jöttének, hanem mindjárást is pincékben vonaták az borokat 13