Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Ilon Gábor: A Szob–Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet
mait tömegével idézhetnénk. Általános szkíta kori típus. 78 Megjegyzendő, hogy az ugyanebből a sírból származó — de elveszett — korsót is hasonló borda díszítette. Utóbbi megoldásra a madari 8. hamvasztásos sír bögréjét említhetjük, amelyet szintén a pereme alatt ékesített hasonló plasztikus léc. 79 A fentiek alapján a következőket állapíthatjuk meg: 1. A temető vegyes rítusa és kerámiája alapján két csoportra tagolható (értékelhető sírok 1—6): 1. csoport: 1—4. sír — az alföldi szkíta kori kultúra trágytípusait tartalmazta. II. csoport: 5—6. sír — a leletek között egyaránt megtalálhatók a hallstatt— kalenderbergi, illetve az alföldi szkíta kori kultúrára jellemző darabok. 2. Az alföldi szkíta kori népcsoportok előrenyomulásukkol a Duna-kanyar területén — így Szobon is — a hallstatt—kalenderbergi kultúra népességére telepedtek rá. Ezt itt az 5. és 6. sír mellékletei bizonyítják. Érdemes még röviden foglalkoznunk az 5. sír merítőcsészéjével (IV. t.), s megkíséreljük ennek a formatípusnak elterjedési területét meghatározni. A Wollák K. 80 által körvonalazott merítőcsésze-tipológia altípusai közül csak azzal a formával foglalkozunk, amelynek magasra húzott széles szalagfülén két gúla alakú gomb helyezkedik el. Ez a kivitelezésű a merítőcsészék fejlődési sorában a fiatalabb időszakot képviseli. A merítőcsészék lelőhelye: 1. a) Sopron-Krautacker 29. sírjából arany-, borostyán- és üveggyöngyök, négy darab elektronozott hajkarika, bronztükör stb. kíséretében került elő egy példány, melynek fülét átfúrták. 81 1. b) Sopron-Krautacker 25. sírjából szintén egy darab ismeretes, Ha D2—D,-?-ra keltezve. 82 1. c) Sopron-Krautacker 22. sírjából ugyancsak tudunk egy példányról certosa fibula kíséretében. Utóbbi az V. század első felére datálható. 83 2. Pilismarót-szobi révről az egyik példány 84 hiteles telepásatásból Ha D-kori gödörből, 85 illetve humusz-szubhumusz rétegből származik. 3. A csehszlovákiai Ábrahámban (Nagyszombat — ma: Trnava — mellett) előkerült darabot a Ha C/D időszakra keltezték. 86 A merítőcsészékről a kutatás állásfoglalása a következő: az edénytípus fejlődése a késő bronzkorig vezethető vissza, mégpedig a késő urnasíros időszakig. 87 A Hallstatt-kultúrában végig használatos és a La Téne periódus kezdetén is jellemző. 88 Az általunk vizsgált, fülén gúlával díszített merítöcsésze (vagyis az egyik altípus) csak a keleti hallstatti kultúra elterjedési területének Duna menti sávjában található meg, legalábbis a kutatás jelenlegi állása, a közölt leletek alapján. Három csomópontja: a) Soproni-hg.; b) Kis-Kárpátok lába; c) Duna-kanyar. A Szob-Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészt a párhuzamként felsorolt leletek és a merítöcsésze segítségével datáljuk — Jerem E. keltezésével 89 egyetértve — a Ha D 2 időszakra, az i. e. V. századra. A temetőrész leletei tehát egy olyan népcsoport emlékanyagába tartoznak, amelynek kapcsolatai a Kárpát-medence egész területét behálózzák. Az alföldi szkíta kori kultúra és a keleti hallstatti kultúra ötvöződését nemcsak Pomáz stb. lelőhelyeken, 90 de a Duna bal partján, Szobon egyértelműen bizonyítják. Ennek időszaka a Ha D periódus volt. Ha a fent idézett és ismertetett szobi leleteket együttesen vizsgáljuk, úgy e két kultúrkör kapcsolatával hosszabb időszakon át (számolnunk kell, folyamatos fennállását mutathatjuk ki. A szobi lelet egészének, valamint a Pilismarót-Szobi révi feltárások anyagának összefüggéseiből egy újabb szkíta kori dunai átkelőhely létezését állíthatjuk. 91 84
