Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ilon Gábor: A Szob–Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet

dék és kerámia töredék (1. Bottyán Á. XXXI. t. és XXXVI. t. 1—8.). A Bottyán által legérdekesebbnek tartott darabok és észrevételeink: 1. Állítólagos íjlemez töredéke (XXXVI. t. 4.), 25 valójában vaskés nyélborí­tása. 2. Két csonthenger, koncentrikusan bevésett körökkel és zegzug, valamint háromszög alakú díszítéssel (XXXVI. t. 2—3.). Hasonló: Tápiószele 103. sír, il­letve megtalálható a kustánfalvi csoport hagyatékában. Só- vagy festéktartó té­gelyként használták. 26 3. ., Villanova" urnatöredék, amely — Bottyán szerint — az általa zöldhalom­pusztainak nevezett szkíta alcsoport jellemző kerámiája (XXXI. t. 5.). Hasonló: Muhi-Kocsmadomb, Szügy, Köbölkút, Gyöngyös, Meszes lelőhelyekről ismere­tese 4. Véleményünk szerint tipikus szkíta kori bögre a Bottyán által a XXXI. t. 28. alatt közölt. A lelőhely Horváth A. J. naplója 28 segítségével pontosítható. „A Duna par­ton ... a vágóhíd feletti kavicsbánya földrétegében, két csonkakúp alakú föld­bevágott veremlakásban...." (Vagyis két hulladékgödörről kellene inkább be­szélnünk?) Leírása alapján a leletek egy része gödrönként csoportosítható. Ugyanerről a lelőhelyről, de a nosztrai út nyugati oldaláról — ahová a te­lep is átnyúlik — ,,elég sok hamvasztott, kövekkel, kőhalmokkal letakart sír­helyek vannak, csekély mélységben" — írja Horváth A. J. és I— VII. jelölte térképén a sírhelyeket, amelyek több bérlő és földtulajdonos parcellájára es­nek. 29 A begyűjtött leletanyagban volt: szarvasmarhafejjel díszített edénytöre­dék, egy tál (m = 9,2 cm, szá. = 27 cm), peremén négy felálló, nyelvszerű nyúl­vánnyal (párhuzama ismeretes pl. Michalovciachról), 5 db faragott, átfúrt sertés­ujjperc és buccheros edénytöredék. A jelentősebb leleteket naplójában leraj­zolta. 30 A fenti leleteket pontos lelőhely említése nélkül Kemenczei T. publi­kálta (1977. 67. 2. és 3. ábra és úő. 1980. 67.). 31 Horváth A. J. naplójegyzeteinek révén azonosíthatók a fontosabb leletek előkerülési helyei. Az általa „D" és IV. jelölt hamvasztásos sírból származnak; a buccheros edény töredéke, a „tulok fejű fülekkel" díszített töredék, az átfúrt csontok és 4—5 db bronz gyöngy. A sír a régi nosztrai út és az öregfalu dűlői út közötti részen elhelyezkedő Tóthné­vitéz Borda-féle földön volt (1. a 30. jegyz.-ben Horváth A. J.). Véleményünk szerint a dűlő két lelőhelye egy telep a hozzátartozó teme­tővel. Ä hallstatt—kalenderbergi kultúra (Ha C) telepéhez tartozó temetőben azonban már az alföldi szkíta kori kultúrára jellemző emlékanyag is jelent­kezik. Utóbbi állításunkat bizonyítják Horváth A. J. naplójának rajzai is. 32 II. Prohászka u. 24., azonos a mai Dózsa Gy. u. 6. számmal, ahol Hargit­taiék telkén pinceásásból származó „3 írótollból öntött hegyű" bronz nyílhegyet (h =2,4 cm) gyűjtött be Horváth A. J. (Hasonló darab Zebegényből is került gyűjteményébe.) Kormeghatározásának helyességét rajzai támasztják alá. 33 III. Árpád u. 22., ún. Kormos-ház. Területéről Laczus G. leletmentéséből szórványanyag került múzeumba. 34 IV. Vörös Hadsereg u. 37., Klinyec-ház elől vízvezeték építésekor kerültek elő, Laczus G. 35 jóvoltából ma is meglevő leletek. Egyik jellegzetes darabja egy fekete, függesztőfüles, korongolatlan urna töredéke. A fül alatt függőleges, mel­lette ferde hornyolások. Lsz.: 71.1.1. SZBM. Legközelebbi párhuzama: Szob­Gregersen-kert 5. sírjából 1. sz. alatt leírva. V. Plébániakert. Szintén Laczus G. leletmentéséből 36 származik egy fekete, 80

Next

/
Thumbnails
Contents