Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Ilon Gábor: A Szob–Gregersen-kerti szkíta kori temetőrészlet

dék és kerámia töredék (1. Bottyán Á. XXXI. t. és XXXVI. t. 1—8.). A Bottyán által legérdekesebbnek tartott darabok és észrevételeink: 1. Állítólagos íjlemez töredéke (XXXVI. t. 4.),

25 valójában vaskés nyélborítása. 2. Két csonthenger, koncentrikusan bevésett körökkel és zegzug, valamint háromszög alakú díszítéssel (XXXVI. t. 2—3.). Hasonló: Tápiószele 103. sír, illetve megtalálható a kustánfalvi csoport hagyatékában. Só- vagy festéktartó tégelyként használták.

26 3. .,

Villanova" urnatöredék, amely — Bottyán szerint — az általa zöldhalompusztainak nevezett szkíta alcsoport jellemző kerámiája (XXXI. t. 5.). Hasonló: Muhi-Kocsmadomb, Szügy, Köbölkút, Gyöngyös, Meszes lelőhelyekről ismeretese 4. Véleményünk szerint tipikus szkíta kori bögre a Bottyán által a XXXI. t. 28. alatt közölt. A lelőhely Horváth A. J. naplója

28 segítségével pontosítható. „A Duna parton ... a vágóhíd feletti kavicsbánya földrétegében, két csonkakúp alakú földbevágott veremlakásban...." (Vagyis két hulladékgödörről kellene inkább beszélnünk?) Leírása alapján a leletek egy része gödrönként csoportosítható. Ugyanerről a lelőhelyről, de a nosztrai út nyugati oldaláról — ahová a telep is átnyúlik — ,,elég sok hamvasztott, kövekkel, kőhalmokkal letakart sírhelyek vannak, csekély mélységben" — írja Horváth A. J. és I—

VII. jelölte térképén a sírhelyeket, amelyek több bérlő és földtulajdonos parcellájára esnek.

29 A begyűjtött leletanyagban volt: szarvasmarhafejjel díszített edénytöredék, egy tál (m = 9,2 cm, szá. = 27 cm), peremén négy felálló, nyelvszerű nyúlvánnyal (párhuzama ismeretes pl. Michalovciachról), 5 db faragott, átfúrt sertésujjperc és buccheros edénytöredék. A jelentősebb leleteket naplójában lerajzolta.

30 A fenti leleteket pontos lelőhely említése nélkül Kemenczei T. publikálta (1977. 67. 2. és 3. ábra és úő. 1980. 67.).

31 Horváth A. J. naplójegyzeteinek révén azonosíthatók a fontosabb leletek előkerülési helyei. Az általa „D" és IV. jelölt hamvasztásos sírból származnak; a buccheros edény töredéke, a „tulok fejű fülekkel" díszített töredék, az átfúrt csontok és 4—5 db bronz gyöngy. A sír a régi nosztrai út és az öregfalu dűlői út közötti részen elhelyezkedő Tóthnévitéz Borda-féle földön volt (1. a 30. jegyz.-ben Horváth A. J.). Véleményünk szerint a dűlő két lelőhelye egy telep a hozzátartozó temetővel. Ä hallstatt—kalenderbergi kultúra (Ha C) telepéhez tartozó temetőben azonban már az alföldi szkíta kori kultúrára jellemző emlékanyag is jelentkezik. Utóbbi állításunkat bizonyítják Horváth A. J. naplójának rajzai is.

32 II. Prohászka u. 24., azonos a mai Dózsa Gy. u. 6. számmal, ahol Hargittaiék telkén pinceásásból származó „3 írótollból öntött hegyű" bronz nyílhegyet (h =2,4 cm) gyűjtött be Horváth A. J. (Hasonló darab Zebegényből is került gyűjteményébe.) Kormeghatározásának helyességét rajzai támasztják alá.

33 III. Árpád u. 22., ún. Kormos-ház. Területéről Laczus G. leletmentéséből szórványanyag került múzeumba.

34 IV. Vörös Hadsereg u. 37., Klinyec-ház elől vízvezeték építésekor kerültek elő, Laczus G.

35 jóvoltából ma is meglevő leletek. Egyik jellegzetes darabja egy fekete, függesztőfüles, korongolatlan urna töredéke. A fül alatt függőleges, mellette ferde hornyolások. Lsz.: 71.1.1. SZBM. Legközelebbi párhuzama: SzobGregersen-kert 5. sírjából 1. sz. alatt leírva. V. Plébániakert. Szintén Laczus G. leletmentéséből

36 származik egy fekete, 80