Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

A BÉLAPÁTFALVI MONOSTOR FELTÁRÁSA A Bükk hegységhez tartozó Bélkő aljában, a Háromkútról nevezett (Trium Fontium), a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1232. május 16-án alapította II. Kiüt egri püspök.

59 A benépesítésre felkért monostor az 1184-ben alapított Pilis.

60 A templom fekvése pontosan követi a ciszterci előírásokat. Településtől távol, hegy aljába, források mellé települt, a megcsonkított Bélkő ellenére igen szép környezetben fekszik (14. kép). Az alapító II. Kilit egri püspök minden bizonnyal a Bél nemzetségből származott, így a Bélháromkútnak is nevezett apátságot a Bél nemzetség családi monostorának tekinthetjük. Ezt az is alátámasztja, hogy a szállásbirtokos Bél nemzetség nevét három helység viselte e tájon: Felbél, a mai Bükkszentmár14. kép. A bélapátfalvi templom a tájban. Abb. 14. Die Kirche von Bélapátfalva in der Landschaft. ton, Középbél, a mai Bélapátfalva, Albél, a mai Monosbél elődje. Bélapátfalva nevét az oklevelek a XIII. században Bel, Beel, Beyle alakban, 1330-ban „villa Abbatis", 1415-ben pedig Apátfalva névalakban említik.

61 1381-ben a Belek Borsod megye rendjeinek Sajókazán tartott gyűlésén keresetet indítottak az apátság kegyurasága feletti jogukért. Tanúkkal igazolták, hogy a Belek a „Boldogságos Szűz béli monostorának mindig és régi időktől fogva valóságos és igazi patrónusai és védurai voltak." Garai Miklós nádor pecsétes levelet adott a béli nemeseknek kegyúri jogaik biztosítására.

62 II. Kilit gazdagon ellátta adományokkal a nemzetsége szállásbirtokán ala581