Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

A XIII. század elején a már a ciszterciek kezén levő monostor leégett. A padlás az égett gerendákkal együtt leszakadt, és az újjáépítéskor a mintegy 30 cm vastag égett gabonaréteget az új padlószint kialakításakor feltöltésnek használ­ták, így jutottunk 11 zsák égett gabona birtokába, amely Magyarország egyik legnagyobb XIII. század eleji gabonalelete.'' 1 9. kép. A monostor 1699-ben készített alaprajza. Abb. 9. Grundriß des Klosters 1699. A korai monostor két elpusztult épületének alapjait tártuk fel 1981 nyarán a szentélytől keletre. Egy 20X5 m-es kétosztatú és egy 30X5 m-es háromosz­tatú épület alapjait találtuk meg. A leletanyag alapján arra következtethetünk, hogy mindkettő műhelyépület volt és a XIII. század eleji égés következtében pusztult el. Nem is építették újjá őket. Szabályos monostorformát — négyszög­ben zárt kerengővel — nem találtunk Pásztón. Az itt feltárt templom három­hajós, nyújtott formájú alaprajza semmiképpen nem köthető az alapvetően cent­rális elrendezésű bizánci templomokhoz, itt tehát egy bencés apátságot sejthe­tünk. Mivel felépítményéből semmi sem maradt meg, így alaprajza — elsősor­ban a különös formájú szentélyelrendezése — alapján kereshettük az analógiá­kat. A szálak a német román kori építészethez vezettek. Alaprajzilag a Limburg a. d. Haardt-i bencés apátságot találtuk a leginkább 575

Next

/
Thumbnails
Contents