Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

ben megtaláltuk. Nagyobb felületét 1982-ben bontottuk ki. A káptalanterem és a kerengőfolyosó a XIII. században téglával volt burkolva. A fentiekben ismertetett adatok birtokában a középkori templom és monostor alaprajza kiszerkeszthetővé vált. A rekonstrukciós alaprajzot dr. Guzsik Tamás készítette el (3. kép). Háromhajós, keresztházas, nagyívű, félköríves főszentéllyel rendelkező, 44 m hosszú templom volt az 1183-ban alapított szentgotthárdi ciszterci templom. A nagyközséget várossá fejlesztő előkészítő munka során ismét előtérbe került a művelődési központ ügye. A tervpályázatot megnyert építészcsoport

18 a magtártemplomot színházzá javasolta átépíteni. A tervezéshez szükséges adatok nyerése céljából 1982-ben ásatást végeztünk a mag2. kép. A román szentély és a káptalanterem elhelyezkedése a magtártemplom körül. Abb. 2. Lage des romanischen Chors und des Kapitelsaales um die Speicherkirche herum. tártemplom belsejében. Tisztáztuk a közel 800 év szintviszonyait, az alaprajzon kiszerkesztett helyen megtaláltuk a román templom déli pillérisorát. A kiviteli terv a román kori padlónívó visszaállítását írja elő. Ennek értelmében 1984 nyarán az épület belsejében és a külső déli és keleti oldalon 1,30 m-es feltöltés eltávolításával a román kori nívóra süllyesztettük a szintet. A magtártemplom szentélyében megtaláltuk a román négyezeti pillért, mögötte még egy ép pilléralapot és a déli pillérsor sávalapozását. A hajóban levő román pilléreket a 567