Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia)

Történettudományunk régóta tisztázott kérdése, hogy középkori életünk és létünk, államiságunk és kultúránk megszervezéséhez és fejlődéséhez milyen mértékben és hogyan járultak hozzá az államalapítást követően letelepedett szerzetesrendek. Ezek egyikének kiemelkedő munkásságát méltatta az a nagyszabású ünnepségsorozat, a feltárás és a kor emlékeit bemutató kiállítás, végezetül a tudományos tanácskozás, amelyet a megyei állami és pártvezetés, a Magyar Tudományos Akadémia, a régészeti szakma tudományos körei, a katolikus egyház hazai és küföldi képviselői jelenlétében rendeztek Püisszentkereszten és Szentendrén, a pilisi ciszterci apátság alapításának 800. évfordulója esztendejében. Az a hely, ahol az egykori kolostoregyüttes állt, és tágabb környezete, a pilisi erdő, a Duna-könyök, a középkori magyar történelem fontos eseményeinek volt színtere, hiszen az ősi főváros, Esztergom közvetlen közelében vagyunk. A széles látókörű, európai formátumú uralkodó, III. Béla király udvarában tudatossá és igen jelentőssé válik a — már korábban is megfigyelhető — francia politikai, egyházi, kulturális irányzat. A király a nyugat-európai hatalmakhoz hasonlóan korszerűen szervezett udvara és országa alapvető támaszának ítélte az új életerős francia ciszterci rendet, amelynek kolostorait sorra alapította a XII—

XIII. század fordulóján — közöttük a pilisi apátságot. Történelmünk későbbi viharos eseményei rommá változtatták a Pilis-hegy lejtőjét uraló templom-kolostor-műhely épületegyüttest is, de az 1967—1982 évek között Gerevich László akadémikus által vezetett feltárások, a magyarországi középkori művészet egyik fénykorának emlékeit, a korabeli technikai ismeretek magas színvonalú alkotásait hozták napvilágra. A ciszter kolostorokban végzett szellemi és fizikai alkotómunkának az egyetemes művelődéstörténetben, s így a magyar kulturális értékek gyarapításában is igen nagy jelentősége volt. A tanácskozások legfőbb célja — az emlékezésen túl — az volt, hogy a pilisi apátságra, általában az apátságokra vonatkozó tudományos kutatások legfőbb tanulságait összegezze és ennek eredményeit — a jelen formában is — a szakma és a szélesebb érdeklődők elé tárja. 540