Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”

Karok és rendek ítélete Az országgyűlés 1647. június 17-én törvénybe iktatja: 1. Bercsényi László és társa ellen az 1601. évi XXXV. te. értelmében a nádorispán ítélőszéke előtt főbenjáró per indíttassék. 2. Damásd vár helyreállításáról őfelsége kegyelmesen gondoskodjék.

118 Az 1645 őszén elhunyt Eszterházy Miklós nádor utódjának az országgyűlés egy év múlva megválasztja Draskovics Jánost. Az új nádor, rendi határozat nyomán elfogatja Bercsényit, alkapitányával együtt törvény elé állítja. Bercsényi elveszti főkapitányi tisztét, helyettesét, Keszi Jánost a nádori szék fővesztésre ítéli, s ezt Draskovics rajta végre is hajtatta. Bercsényi Miklós, Rákóczi marsallja később úgy emlékezik meg erről: „Damásd váráért bátyámat az ország fogatta, s vicéinek fejét vették."

119 Az országgyűlés végzésének másik pontját a király nem teljesítette, mert Damásd többé nem épült fel. Bercsényi László visszavonulva elhagyja Ferdinánd országrészét, Erdélybe távozik, II. Rákóczi György fejedelem szolgálatába áll. 1655-ben már nem él. Legendák Damásd elestéről Thaly Kálmán történész 1885-ben a Bercsényi család történetéről írt művében foglalkozik Damásd elestével és Bercsényi László dicstelen szereplésével. Előadása szerint, Bercsényi távollétében „ . . . amikor az alkapitány a gondjaira bízott várban a többivel együtt két fülére horkolt", Muza pasa által kiszemelt, nagyobb török csapat a vár alatt termett, s „hágcsókon vagy miként (talán onnan rabok által bebocsáttatva) meglepé a végházat, bent volt mielőtt jóformán észrevették volna. A meglepett alparancsnok s az őrség hanyatt-homlok menekült."

120 Thalyn kívül más azt is tudni vélte, hogy az alkapitány és négy védőnek sikerült csak megmenekülnie. Damásd lakosságát is legyilkolta a török.

121 E rémhistóriához nincs mit hozzátennünk. Damásd veszte szomorú történet, melyért nem lehet okolni csupán azokat, akikre a gyávaság bélyegét sütötték, mert mindaz közrejátszott, aminek okáról a feltárt okmányok, levelek tanúskodnak. Bercsényi László ki saját kényelmét és jólétét igyekezett biztosítani, nem volt méltó e fontos, kis erőd parancsolására. A magára hagyott őrség öreg vajdája elbátortalanodva már csak a végzet bekövetkezését siettette. Kivégzése feletteseinek lelkiismeretét terhelhette volna. Bűnbak kellett, hogy a katonai törvény szigorú, betű szerinti előírása szerint járhassanak el.

122 A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a Pest megyei régészeti topográfia elkészítéséhez a várban hitelesítő ásatást végeztetett.

122 Bebizonyosodott, hogy az Ipoly-parti várkastély, melynek helyére a török palánk épült, volt egykor az Anjou-királyok tartózkodási helye, s nem Damásd másik középkori vára a Zuvár hegyen.

123 SUMMÁLÁS A Dunához közeli, Ipoly menti Damásd fekvésének jelentőségét már a török felismerte, s azért épített oda palánkot. Az esztergomi szandzsákbég fennhatósága alá tartozott. A tizenöt éves háború után a bányavidéki főkapitány531