Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Czeglédy Ilona: Az isaszegi római katolikus templom feltárása és műemléki helyreállítása

hajlásszöggel — ez az oromfalon jól látható —, a középkori síkfödémet hevederekkel erősített fiókos dongaboltozat váltotta fel, ezáltal a templom padlásáról a toronyba nyíló kis ajtó most a kórusból nyílik a toronyba és a mostani padlástér és torony között új nyílást vágtak. A torony felső zsalus ablakainak mellvédköve gótikus, a falkorona és fedélszék barokk. A jelenleg működő valamennyi nyílás barokk, a torony bejárati ajtók korábbi nyílásokba helyezett barokk szerkezetek. A külső terep feltöltődött, a cinterem falai terepszintig lepusztultak, újkori temető települt a templom köré. 4. A TEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE Az elvégzett kutatásokból öt egymást követő építési periódus állapítható meg. I. A XIII. századi körtemplom centrális hajóterének alapfalait feltártuk, ehhez tartozhatott a mai barokk szentély alatti nyújtott félköríves szentély, illetve padlószintjéről ítélve az északi kis kápolna is. Ez a templom vethető öszsze az 1275-ös isaszegi csata eseményeivel. II. Äz első gótikus templom, melynek nyugati zárófala feltehetően a barokk támpillér vonalában volt, részben feltárt falait a sarkokon átlós irányú pillérekkel támasztották meg, szentélye a barokk oldalkápolnák alatt volt. Déli kapuja a barokk támpillérrel eltakarva maradt meg. III. A XV. század végén ezt a templomot nyugat felé bővítették, szentélye a mai barokk szentély helyén lehetett, támpillérekkel. A torony, az első négy átlós tampiïlér és a díszesen faragott gótikus kapu (szintén takarva a déli 1. számú barokk pillértől), továbbá másodlagosan felhasznált gótikus kövek valók ebből az időszakból. A gótikus templomhoz cinterem is tartozott. IV. Lehetett még a gótikus és a barokk átépítés között is egy állapot, amelyből a déli fal belső oldalán részben a külső homlokzaton feltárt két ablaknyílás, és a gótikus párkány magasságában feltárt festett falsáv maradt ránk. A XVIÏ. században kerülhetett át a sekrestye a déli oldalra.. 5. A MŰEMLÉKI HELYREÁLLÍTÁS Végezetül leszögezzük, hogy a programtervben is rögzített tudományos

9 előfeltételekből csak a régészeti feltárás és dokumentálás, illetve részben a torony falkutatása valósult meg, illetve a nyílások elhelyezkedésére derült fény. — Nem kapott választ az eredeti síkmennyezet helye és a középkori kórus helyének pontos meghatározása. — Nem történt meg néhány, a tervező által joggal hiányolt falszövetvizsgálat, például a támpilléreknél. — Nem történt új levéltári kutatás, csak az eddig összegyűltek egybefoglalása; a régi ábrázolások lehetőség szerinti összegyűjtése és a részletes fotódokumentáció elkészült. így, bár az alapvető építési periódusok szétválasztása és a szintviszonyok tisztázása nagy valószínűséggel megtörtént, a hiányolt pontosításokra szükség lett volna. Egy bármikor lehetségessé váló garanciális javításkor ez a munka kis költséggel elvégezhető lenne. 441